A sodró lendületű, modern, koncertszínházi produkció a középiskolások nyelvén, látványosan mutatja be Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmét, a költő forradalmi lelkületét, verseinek szenvedélyét, a szabadság és a szerelem mindent elsöprő jelentőségét a költő életében. A kilenc Petőfi-versmegzenésítésre épülő, ingyenes előadás egyből dupla teltházzal mutatkozott be március 15-én, Budapesten, a Hagyományok Házában, majd májusban a MÜPA-ban láthatta újra a budapesti közönség. A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 országjáró körútjának keretében hat vidéki helyszínen – Balassagyarmaton, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nyíregyházán, Szolnokon és Debrecenben –, csaknem 5000 diák előtt mutatkozott már be kirobbanó sikerrel a Petőfi 200 – Közös jó a szabadság című programsorozat keretében.
DÍJÁTADÁS - SZABADSÁG, SZERELEM (PETŐFI 200)
https://petofilive.hu/video/2023/06/17/petofi-zenei-dij-galamusor/
A produkció gerincét Petőfi versei adják, amelyek közül kilencet – a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) felkérésére – népszerű könnyűzenei előadók dolgoztak fel, a saját stílusukhoz illeszkedően. Aurevoir. (Ki vagyok én? Nem mondom meg…), Dánielfy (Nem ért engem a világ), Ember Márk (Föltámadott a tenger…), Paulina (A szabadsághoz), Romengo (Ha az Isten…), 4S Street (Szeretek én), Trap kapitány és a THA SHUDRAS (Szeptember végén), The Biebers (1848), valamint Sena (Egy gondolat bánt engemet…) videoklipet is készített a megzenésített versekhez, amelyek ugyancsak megjelennek a Kossuth-díjas Káel Csaba rendezésében megvalósuló egyórás színdarabban. A darab szövegkönyvét – Szendrey Júlia, Petőfi Sándor és Ady Endre műveinek felhasználásával – Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója írta. A produkció ötletgazdája és producere Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója.
A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című koncertszínházi előadás a megzenésített a Petőfi-versekből és prózai szövegekből készült, bemutatva Petőfi forradalmi hevületét, verseinek szenvedélyét, a szabadság és a szerelem mindent elsöprő jelentőségét a költő életében, de az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korában felerősödött értékek: a szabadság, a hazaszeretet is megelevenednek, emlékeztetve minket arra, hogy a közös jóért, akár az életüket is áldozó hősök a magyar nemzettudat örök részévé váltak.
A főként középiskolásoknak szóló előadás két szereposztással készült: Petőfi szerepében Zámbori Soma, illetve Berettyán Nándor látható, Szendrey Júliát Bánovits Vivianne, illetve Katona Kinga alakítja, míg narrátorként Berecz István, illetve Szabó Sebestyén László látható.
A darabot táncos betétek is színesítik Bíró Márton, Lázár Anna Dóra, Popovics Márk és Pálinkó Johanna előadásában.
A produkcióban szereplő Petőfi-versmegzenésítések klipjeit február óta elérhetőek a Kertész Imre Intézet Youtube-csatornáján.
Az Aurevoir. Petőfi Sándor: Ki vagyok én? nem mondom meg... című versét zenésítette meg, immár sokadik versfeldolgozásaként. A zenekar szerint minden kornak megvan a maga Petőfije és nagyon kellenek az újabbak, akik az elnyomó hatalmakkal szemben szót emelnek, ha kell, az életüket is áldozzák. Az Aurevoir. izgalmas feldolgozásában a népzenei elemeket keményebb rockzenével, néha már screamo-ba hajló jellegzetességekkel ötvözte.
Aurevoir.: Nem mondom meg (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Dánielfy Gergő nem egyszerűen megzenésíteni, megszemélyesíteni is szerette volna Petőfi Sándor: Nem ért engem a világ című versét, amely bevallása szerint mélyen megérintette. A dalhoz készített klip alapgondolatát Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye adta, amelyet egy modern élőképbe helyeztek át, erős párhuzamot jelezve Petőfi és Krisztus „megnemértettségével”. A dalban a kicsit tört, de ugyanakkor egyszerű ütem nagyon eredeti módon ellenpontozza a nagyívű, kórusszerű vokál.
DÁNIELFY: Nem ért engem a világ (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Ember Márkot Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger… című versének lüktetése ragadta meg. Megzenésítésének eredménye pedig egy vonósokkal megtámogatott, drámai hatásokat sem nélkülöző rockballada lett. A dalhoz készült klipben absztrakt módon fogalmazták meg a szabadság utáni vágyat: a tánc egyszerre komoly és cinikus, a tér látszólag arisztokrata közege valójában csak egy díszlet, érzékeltetve a disszonanciát a nép és a tenger között.
Ember Márk: Föltámadott a tenger… (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Paulina első versmegzenésítése Petőfi Sándor: A szabadsághoz című költeményének átültetése. Az alapdallam szinte azonnal megszületett, a hangszerelés pedig igazodott a vers pozitív üzenetéhez, a szabadság felmagasztalásához. A dal a ’60-as évek soul-os lüktetését csempészte egy modern hangzású pop slágerbe.
Paulina: A szabadsághoz (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
A Romengo történetének első versmegzenésítése Petőfi Sándor: Ha az Isten… című költeményének feldolgozása. A zenekar versválasztását megkönnyítette, hogy a szerelem és a szabadság a cigányok életében is a legmeghatározóbb, legelemibb érzelmek közé tartoznak, időtlen idők óta. Ezért is vallják: Petőfi költeményei nem csak ma, de kétszáz év múlva is hitelesek lesznek. A dal autentikus hangszerelését erősíti, hogy a vers egy része lovári nyelven hangzik el.
Romengo: Ha az Isten… (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
A Szeretek én… című Petőfi-költemény zeneisége ragadta magával a 4S Street zenekart, így a vers feldolgozásakor nem tettek egyebet, csak hagyták, hogy mindez a hangszerelésben és az énekdallamban tovább éljen. A dal egy alternatív és indie rockot egybegyúró stílust és letisztult keserédes hangulatot közvetít. Klipjükben egy kortárs-minimalista képi világot teremtettek, amelyben a szabadság a költő plátói szerelmeként jelenik meg.
4S Street: Szeretek én (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Trap kapitány és a THA SHUDRAS Petőfi Sándor közismert Szeptember végén című versét zenésítette meg. A feldolgozás hangszerelésében egyaránt jelen vannak a trap-ből ismert ritmusok és brácsafutamok formájában népzenei témák is, ahogyan a zenekarra jellemző effektezett ének is.
Tha SHUDRAS: Szeptember végén (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Petőfi Sándor: 1848 című versét egy refrénnel egészítette ki a The Biebers a költemény megzenésítésekor. Bár a zenekar korábban csak egy alkalommal foglalkozott versfeldolgozással, az 1848 zenei alapja gyorsan összeállt. A dal a ’80-as éveket idéző szintitémáival, izgalmas vokálharmóniáival és szuggesztív ritmusszekciójával nagyon egyedi összképet alkot.
The Biebers: 1848 (Szabadság, szerelem – Petőfi 200)
Sena Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… című versét olvasva egy drill-inspirálta hiphop-feldolgozásban értelmezte újra a költeményt. A nemrégiben Ghánában koncertezett előadó szerint elgondolkodtató, hogy az a 19. századi magyar valóság, amelyben Petőfit a verset írta, mennyire rezonál a 21. század ghánai eseményeire.
A dalokból válogatáslemez is készült, amely március 15-én jelent meg digitális terjesztésben a Kertész Imre Intézet gondozásában.
A „Petőfi 200 – Közös jó a szabadság” programsorozatot a Nemzeti Kulturális Alap – Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium támogatta.