Kézirat. [Hasonmás.] Utószó Domokos Mátyás. Bp. 2001. Nap Kiadó, l. n. [96 l.]

„E hasonmás kiadásban olvasható verseket Pilinszky János egy vágott B/5-ös formátumú, hetvenkét kockás oldalt tartalmazó, kemény fedelű füzetbe jövendőbelije, majd első felesége: Márkus Anna számára írta le, ahogyan az utolsó lapon olvasható, »egyetlen példányban«. – Márkus Anna, 1957 óta Párizsban élő festőnő (Anna Mark néven), a füzet keletkezésének a körülményei és időpontja iránt érdeklődő levélre egyebek közt a következőket válaszolta: »Hogy mikor ajándékozta nekem a könyvet, nem tudom. Az évek összefolynak; talán 54-ben vagy 55-ben.« (Párizs, 2000. július 5.) A költő és Márkus Anna 1955 októberében házasodtak össze, de ez a házasság rövid életűnek bizonyult.

A füzet utolsó lapján olvasható megjegyzés »két kész, és egy induló kötet«-ről tesz említést. Az egyik »kész kötet« nyilvánvalóan a Trapéz és korlát, amely 1946-ban jelent meg; 1949-re pedig elkészült a költő második, kiadásra szánt verseskötete, amely azonban a diktatúrát kiteljesítő »fordulat éve« és a könyvkiadás államosítása után már nem jelenhetett meg. E kötet verseit a később írottakkal együtt csak az 1959-ben (a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában) megjelent Harmadnapon tartalmazhatta. – Ami pedig az itt szereplő egyes verseket illeti: az 1941-re dátumozott Éjféli fürdés 1943-ban jelent meg először a Diáriumban; a Frankfurt (1947) pedig 1948-ban a Vigiliában. Az Iszonyu lenne viszont Mire megjössz címmel a Válaszban, s nem tudható, hogy évekkel később miért nem ezzel a címmel másolta át költője ebbe az ajándék füzetbe. A Téli ég alatt címe alól hiányzik az ajánlás (Cholnoky Tamásnak), s a vers 16. sora: »nem véd meg semmi Isten« a füzetben »senki isten«. A Harbach címéből hiányzik az 1944-es évszám, s a vers ajánlása is hiányzik (Thurzó Gábornak). A Töredék (1952) azonos a Szerelem sivatagával, amely viszont csak később, 1956 júliusában jelent meg a Csillagban, az Impromtu, az Apokrif és a Négysoros társaságában. A Senkiföldjén 3. része nincs versszakokra tagolva, s a 6. sorában: »a meleg űr falára a nevem« helyett »a meleg űr falára még nevem«; az Impromtu kezdősora: »Össze-vissza csatangolok« helyett »éjjel-nappal csatangolok«, a vers 5. hatsoros strófája a füzetben négy–három sortagolású. Az Apokrif füzetbeli kéziratában az 1. rész utolsó négy sora a 2. rész élén található. Végül pedig az Apokrif alatt a füzetben szereplő 1953-as évszám valószínű magyarázata, hogy a vers írását ugyan Pilinszky János naplófeljegyzései és nyilatkozatainak a tanúsága szerint 1952 decemberében befejezte, de a formájával azután is bajlódott, és strófatagolását csak később véglegesítette. Az Apokrif tehát 1952–1953 telén nyerte el végső formáját. A Külön lapok (1963 és 1968) ciklusában szereplő tíz vers kéziratát pedig, ahogy a ciklus címe is mondja: külön lapokon adta oda 1963-as, illetőleg 1968-as párizsi tartózkodása idején Márkus Annának Pilinszky János.” (Részlet Domokos Mátyás utószavából)