„Palesztina nemcsak a zsidó nemzeti újjászületés színtere volt, de egyben szocialista utópia is; példa ország-világ számára, hogy miképpen is kell minden társadalmi problémát megoldani. Az esszénusok, aztán Rousseau és Tolsztoj, valamint Herzl és Marx voltak e messianisztikus szocializmus legfőbb kútforrásai és tekintélyei, s e zavaros ideológiai koktélnak hosszú távon elkerülhetetlenül a belső konfliktusok és robbanások veszedelmes gyúelegyének kellett bizonyulnia, ám a hajdani lánglelkű pionírokat nemigen érdekelte a logikai széplelkűsködés.” (Arthur Koestler: Ígéret és beteljesedés, ford. Makovecz Benjamin, Noran Libro, Bp., 2011, 336.)

*

„A második világháború vége után, a világ politikai újrarendeződésének időszakában Koestlert számos téma tartotta vonzáskörében. A legfontosabb ezek közül 1948-ig a palesztinai zsidó telepek, a cionista mozgalom és a zsidó állam megalapításának kérdésköre volt, s ezt zárta le az Ígéret és beteljesedés: Palesztina 1917–1949 című történeti munkával […]. Ezután szakított a cionizmussal és Izrael állammal is, mivel nem értett egyet annak teokratikus berendezkedésével és azzal, hogy egészében véve eltávolodott Európától.” (Szívós Mihály: Koestler Arthur, Typotex, Bp., 2006, 182.)

Az Ígéret és beteljesedés c. kötet címlapja

Polányi Mihály (1891–1976)
(Fotó: Lucia Moholy)

Völgyes Iván: Levelek a Szerkesztőhöz, Irodalmi Ujság, 1980. november 15., 2.

[A Belátás és kitekintés] „[…] kisebb részben A jógi és a komisszár című esszében felvetett gondolatok folytatása, nagyobbrészt pedig már Koestler és Polányi [Mihály] eszmecseréinek gyümölcse. A találkozásaik akkor váltak gyakoribbá, amikor Koestler Palesztinából visszatérve 1946-ban a Walesben levő vidéki házában dolgozott. Polányi nem messze nyaralt ettől, és ilyenkor, de más időszakokban is gyakran ellátogatott Koestlerhez. Beavatták egymást munkáikba, megmutatták egymásnak kézirataikat. Ezek az eszmecserék abban erősítették meg Koestlert, hogy többet foglalkozzék tudományos kérdésekkel. […]

[Együttműködésük] középponti témája […] a tudományos kreativitás problematikája volt, amelyet Polányi már régóta vizsgált. Koestler érdeklődését is felkeltette a téma, aki ezután szenvedélyesen foglalkozni kezdett vele. A Belátás és kitekintés összefoglalja e bonyolult téma lehetséges megközelítéseit, de ezen túlmenően összefoglaló jellegű mű abban az értelemben is, hogy Koestler később szinte minden itt tárgyalt témához visszatér.”      

*

„Tekintettel arra a különlegesen fontos szerepre, amelyet a pszichoanalízis Koestler életének korábbi szakaszában játszott, fontosnak tűnik kiemelni azt, hogy a Belátás és kitekintés szerzője már kifejezetten kritikus hangot üt meg a pszichoanalízissel szemben. Polányi Mihály recenziójában [Mr. Koestler, The Manchester Guardian, 1949. június 28., 4.] egyebek mellett így méltatta a művet: a szerző letaszította trónjáról Freudot, aki előtt sok író és költő mutatott be irodalmi áldozatot. Régebben még […] Koestler maga is ezen írók közé tartozott. Ekkorra azonban, főleg Polányi […] hatására átlátja, hogy a freudi pszichoanalízisben erős biológiai redukcionizmus érvényesül.” (Szívós Mihály: Koestler Arthur, 184., 185–186., 188–189.) [Redukcionizmus: olyan eszmei álláspont, amely az összetett, magas szintű kulturális, társadalmi jelenségeket természeti alapjukra szűkíti le.]