Tartalom

A szerző előszava 5., 
Első Könyv, A felfedezés művészete és a művészet felfedezései, 11.
[I. RÉSZ – A BOHÓC]: I. A NEVETÉS LOGIKÁJA, 13. (A triptichon – A nevetési reflex – A nevetés paradoxona – A nevetés logikája: első megközelítés – Kódok és mátrixok – „Rejtett rábeszélők” – Megszokás és eredetiség – Ember és gép); II. NEVETÉS ÉS EMÓCIÓK, 45. (Agresszió és azonosulás – Az érzelmek tehetetlensége – A nevetés mechanizmusa – A komolytalanság fontossága); III. A HUMOR VÁLTOZATAI, 64. (A szójáték és az élc – Ember és állat – Megszemélyesítés – A gyermek-felnőtt – A hétköznapi és az emelkedett – A karikatúra és a szatíra – A félresikerült – A százlábú paradoxona – Az elcsúsztatás – A véletlen egybeesés – A képtelenség – Csiklandozás – A bohóc – Eredetiség, hangsúly, takarékosság); IV. A HUMORTÓL A FELFEDEZÉSIG, 98. (A kisülés és a katarzis – Megérteni a viccet és megoldani a problémát – A humor születése – Paradoxon és szintézis – Összegzés);

[II. RÉSZ – A BÖLCS]: V. AZ IGAZSÁG PILLANATAI, 113. (A csimpánz és a bot – Arkhimédész – A véletlen és az érettség – Logika és intuíció – Összegzés); VI. HÁROM ILLUSZTRÁCIÓ, 142. (A kisülés és a katarzis – A könyvnyomtató gép – A gravitáció és a Szentlélek – Darwin és a természetes kiválogatódás); VII. „MELLÉGONDOLNI”, 176. (A logika határai – A tudatalatti Freud előtt – A szokások mechanizációja – A sekély vizek felderítése – A gondolat kampós atomjai – A mélyvíz felderítése – A világ és a látomás – A nyelv csapdái); VIII. FÖLDALATTI JÁTSZMÁK, 224. (Az álom fontossága – Konkrétumok és jelképek – Hasznot hozó szójátékok – A megszemélyesítés áldásai – Az eltolódás – Tótágas – Analógia és intuíció – Összegzés); IX. A SZIKRA ÉS A LÁNG, 273. (Csalóka inspirációk – Koraszülött kapcsolatok – A hóvakság – Fokozatos integráció – A nyelv hajnala – Összegzés); X. AZ IDEÁK EVOLÚCIÓJA, 291. (Szétválások és újraegyesülések – A tudomány huszonhat évszázada – A kreatív anarchia – A kapcsolatot! Mindig keresd a kapcsolatot… – A „gondolkodókalap” – A gondolkodás patológiája – A bizonyítás korlátai – Tudományos divatok – A tudomány határai – Összegzés); XI. TUDOMÁNY ÉS ÉRZELEM, 337. (Három karaktertípus – Mágia és szublimáció – A tudomány unalmassága – Összegzés); 

[III. RÉSZ – A MŰVÉSZ] 355.;
[A. A RÉSZTVEVŐ ÉRZELMEK]: XII. A NEDVES SZEM LOGIKÁJA, 357. (Nevetés és könnyezés – Miért könnyezünk? – Elragadtatás – Gyász – Megkönnyebbülés – Részvét – Önsajnálat – Összegzés); XIII. RÉSZ-SÉG ÉS EGÉSZ-SÉG, 375. (A pszichológia mostohagyermekei – A hierarchia fogalma); XIV. SZIGETEKEN ÉS VIZEKEN, 385.; 
[B. VERBÁLIS TEREMTÉS]: XV. ILLÚZIÓ, 398. (Az illúzió hatalma – Az illúzió értéke – Az illúzió dinamikája – Menekülés és katarzis – Azonosulás és mágia – Az irodalom hajnala); XVI. RÍM ÉS RITMUS, 412. (Lüktetés – Mérték és jelentés – Ismétlődés és affinitás – A szójáték-kényszer – A tudattalan előcsalogatása); XVII. KÉP, 425. (A rejtett analógia – Érzelmi potenciál – A filmszalag – Törvény és Rend – Igazság és Szépség); XVIII. AZ „ÖSSZEHAJTOGATÁS”, 443. (Hangsúly és eredetiség – Gazdaságosság – Az utolsó fátyol – Összegzés); XIX. JELLEM ÉS CSELEKMÉNY, 460. (Azonosulás – Képek és fantomok – Konfliktus – Egységesítés és zűrzavar – Archetípusok – A cselekménytípusok katalógusa – A zsinóron rángatott báb); XX. A CET GYOMRA, 478. (Utazás az éjszakában – Jónás vétke – A gyökér és a virág – A kötéltáncos); 
[C. VIZUÁLIS TEREMTÉS]: XXI. MOTÍVUM ÉS KÖZEG, 489. (A természet szemlélése – Festék és jelentés – A két környezet – Vizuális következtetések – Percepciós kódok – Hagyomány és alkotás); XXII. KÉP ÉS ÉRZELEM, 515. (A postai képeslapok erényei – Vonzás és taszítás – Mozgás és nyugalom – Emelkedő görbék – Összegzés); XXIII. MŰVÉSZET ÉS FEJLŐDÉS, 530. (Kumulatív periódusok – Stagnálás és termékenyítő kölcsönhatás – Állítás és sejtetés); XXIV. TERMÉKETLENSÉG ÉS ZŰRZAVAR, 541. (A sznobizmus esztétikája – A személyes kisugárzás – A régiségkereskedő tévedése – A meddőség kényelme); 

Második Könyv
MEGSZOKÁS ÉS EREDETISÉG, 555. 
BEVEZETÉS, 557.
I. PRENATÁLIS KÉSZSÉGEK, 559. (Struktúra és funkció – A sejt-mátrix – Sejtmag és citoplazma – Regulatív és mozaik-fejlődés – Organizátorok és induktorok); II. A MINDENÜTT JELENLÉVŐ HIERARCHA, 579. (Az idegrendszer kialakulása – Lokomotoros hierarchiák – Az aranyhal és a rák – A szalamandra lábainak összekeverése – Az irányítás korlátai); III. DINAMIKUS EGYENSÚLY ÉS REGENERATÍV POTENCIÁL, 601. (Cselekvés és reagálás – Mi az egyensúly? – A szuperelaszticitás és a regeneratív fesztáv – Fiziológiai izoláció); IV. RECULER POUR MIEUX SAUTER, 610. (Strukturális regeneráció – Visszafordított grádiensek – A regresszió veszélyei – „Rutin-regenerációk” – A funkció reorganizációja – Reculer sans sauter – Regeneráció és pszichoterápia – Az álom rutinja – Regeneráció és kreativitás – Regeneráció és evolúció); V. AZ ORGANIZÁCIÓ ALAPELVEI, 628.; VI. AZ ÖSZTÖNVISELKEDÉS KÓDJAI, 639. (A viselkedés genetikája – Ösztön és tanulás – Tinbergen hierarchiája – Az appetitív viselkedés és a konszummatív (beteljesítő) aktus – Leerlauf és helyettesítés – Ösztön és eredetiség); VII. BEVÉSŐDÉS ÉS IMITÁCIÓ, 658. (A követési reflex – A madárdal és a papagáj-beszéd – Kihasználatlan erőforrások); VIII. MOTIVÁCIÓ, 666. (Visszatekintés – A reflex-fogalom alkonya – Éhség, félelem és kíváncsiság – Az explorációs késztetés); IX. JÁTÉK ÉS SZÍNLELÉS, 686. (A meghatározás nehézségei – A játékos és a nevetséges); X. ÉRZÉKELÉS ÉS EMLÉKEZET, 692. (Az input megrostálása – Az input „meghámozása” – Lebontás és újjászervezés – A „színszűrők” – Egy kis kitérő az emléknyomok felé – Egy dallam követése – Kondicionálás és intuíció az érzékelésben – Az elvont és a „filmszalag” – Látni tanulni – Tudni és látni – Az emlékezet szintjei – Kép és jelentés – Klangbild és Wortschatz – Perceptuális és konceptuális absztrakció – Általánosítás, megkülönböztetés, asszociáció – Felismerés és felidézés – Összegzés); XI. MOTOROS KÉSZSÉGEK, 735. (Tanulási hierarchiák – Összegzés: szabadság és rögzítettség); XII. A TANULÁSELMÉLET CSAPDÁI, 752. (Visszapillantás – A kreativitás tagadása – A Gestalt eljövetele – Kondicionálás és empirikus indukció – Beszélhetünk-e „belátásról” a rovaroknál? – Az ellentmondásos patkányok – Macska a dobozban); XIII. A GESTALT CSAPDÁI, 776. (Megint a csimpánzokról – Egységes tényezők a tanulásban – A belátásos tanulás kritériumai – A belátás előfeltételei – A Gestalt homályossága – Kettő meg kettő); XIV. BESZÉLNI TANULNI, 803. (Akarni és mondani – A szimbolikus tudatosság hajnala – Fogalmak és címkék – Fogalomalkotás és verbalizáció); XV. GONDOLKODNI TANULNI, 823. (Absztrakció, diszkrimináció és transzfer – A nevek mágiája – A kauzalitás hajnala – Értelmezés és megértés – A matematika hajnala – A logika hajnala); XVI. A GONDOLKODÁS EGYNÉMELY ASPEKTUSAI, 859. (Multidimenzionalitás – A választás szabadságának élménye – Az én-tudatosság fokozatai – „Főkapcsolók” és kioldók – Explicit szabályok és implicit kódok – Mátrix-kategóriák); XVII. ASSZOCIÁCIÓ, 876. (Többszörös ráhangoltság – Az asszociáció típusai); XVIII. SZOKÁS ÉS EREDETISÉG, 885. (A szakadék áthidalása – A kód keresése – Az eredetiség fokozatai – Asszociáció és biszociáció);
[FÜGGELÉK I.]: A MÁGNESVAS ÉS A BOROSTYÁN, 901.
[FÜGGELÉK II.]: A GÉNIUSZ EGYNÉMELY VONÁSAI, 919. 
1. A RÁCSODÁLKOZÁS, 919. (Arisztotelész a motivációról – A Forradalom vezéralakjai – Newton: szent és szörnyeteg – Franklin miszticizmusa – Faraday fundamentalizmusa – Maxwell metafizikája – Darwin ateizmusa – Pasteur hite); 2. ÁRTATLANSÁG ÉS TAPASZTALAT, 962. (A koraérettség – Hiszékenység és szkepticizmus – Absztrakció és praktikum – Többszörös potenciál)
JEGYZETEK / 971
IRODALOMJEGYZÉK / 991

Korabeli fogadtatás

1. kiadás

Bp. 1998. Európa, 1017 l.

Pósa Zoltán = Magyar Demokrata, 1999. márc. 25., 12. sz. 43. 
Pléh Csaba = Élet és Irodalom, 1999. jún. 25., 25. sz. 14. 
Érdi Péter = Élet és Irodalom, 1999. júl. 9., 27. sz. 13.
Füstöss László = Fizikai Szemle, 1999. nov., 11. sz. 422.