EXIT

„Jó ízlésű ember az én koromban már nem él.

A pusztulás természetrajza. Hidegen, szinte kárörvendően megírni mint önmagad tanúja. Összekaparni szellemi létem maradványait? – beleegyezni további létezésembe? Micsoda gőg! – Elfogadni az emberek új arcát, ahogyan rám néznek? A száműzetésben élni? Élni a létezés szégyenével? Sőt: könyörögni a további életért?

Minden sikerült, amire az életemben törekedtem, s e sikerek beteljesülése megmutatja, hogy a saját elpusztításomra törekedtem.

Mindig volt egy titkos életem, s mindig az volt az igazi."

(Utolsó feljegyzés A végső kocsma c. kötetben)