- 1. Kötetben megjelent művek és ismertetéseik
- 2. Idegen nyelven megjelent kötetek
- 3. Periodikumokban megjelent művek
- 4. Idegen nyelvű periodikumokban megjelent művek
- 5. Antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek
- 6. Idegen nyelvű antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek
- 7. Műfordítások
- 8. Interjúk, nyilatkozatok
- 9. Hangkazetta, CD, CD-ROM
- 10. Petri György szerkesztésében megjelent munkák
7. Műfordítások
1973
Gennadij Ajgi: A sámán fia. [Versek] Bp. 1973.
Boldogság. 24.; Reggel Peregyelkinóban. 45–46.; Reggel gyermekkoromban. 47.; A télelőtti requiemhez. ― Dedikáció: O. V. Ivinszkajanak. 58.; Gyereklány. 65.; A kert felosztása. 68–69.; A kert felosztásához. 70.; Madrigál egy költőnek. – Dedikáció: Sz. Krasznovickijnak. 78.; Hír tercinákban. 83.; Áldassék az ének. 95.; A reggel gyermekkoromban-hoz. 99.; A verők kiáltása. 112–113.; A verők kiáltásához. 114–115.; A paradicsom XXXI. énekéhez.124.
1974
- Margaret Walker: Szabadulás. [Regény] Bp. 1974. 526 l.
1976
Rosa Luxemburg: A szakszervezetek és a tömegsztrájk. [Esszé] Bp. 1976. ― Megjelent 4100 példányban.
Társadalmi reform vagy forradalom? (Részletek) 7–20.; Az angol szemüveg. 20–30.; A „gazdasági hatalom”. 30–32.; A tőkés fejlődés és a munkásegyesületek. 32–48.; Az egyesülési jogért. 49–51.; Kétféle mérték. 51–55.; A kalapács és az üllő között. 55–57.; Munkásmozgalom és szociáldemokrácia. 93–96.; Egy taktikai probléma. 96–99.; A lipcsei törvény. 99–101.; Nincs lipcsei törvény! 101–102.; Düsseldorf és Stuttgart. 102–104.; A frankfurti rabszolgatánc. 104–109.; Szakszervezeti iskola és pártiskola. 109–113.; A kölni viták. 117–121.; Sok hűhó semmiért! 121–124.; A politikai tömegsztrájk és a szakszervezetek. 189–207.; A pártelnökség határozata a tömegsztrájkról. 207–211.; Május 1. temetése. 215–219.; Május elseje a döntés előtt. 219–222.; A huszonötéves május elseje. 222–225.; A legfonákabb taktika. 225–227.
1977
Csikóink kényesek. Magyarországi cigány népköltészet. Bp. 1977.
Erdő, erdő, nagy hegyoldal. 61.; Amerika, mondtam neked. 61.; Kinek nem múlik az éj? 83.; Eladd, Pisor, eladd. 109.; Az Isten megverjen. 119.; Fehér inget tépek. 120.; Ne ölj meg, istenem. 135.; Jaj, Varsó városa. 139.; Zöld erdőben. 155.; Jaj, virágos árok. 170–171.; Engem szeret, mama. 177.; Elveszett az Iboly. 180–183.; A kurva anyádat. 184.; Az Isten megverjen. 185–186.; Nem vagyok jó fia. 196–197.; Ide kettőt, oda egyet! 218.; Lulugyi a fák alatt. 242.; Amikor még lány voltam. 243.; Ne nézd, hogy fekete vagyok. 247.; Az édeset, a keserűt. 255.Sasok és kondorkeselyűk. Navatl és Kecsua költészet. Bp. 1977.
Vicilopocstli díszei. 35.; Kecalkoatl díszei. 36.; Teszkatlipoka díszei. 36–37.; Félelem és kétség. 49–51.; Isten és a mindenség titka. 52.; Az isteni jóság. 52.; Az isteni könyörület. 52.; Az ember esendősége. 52.; Himnusz Mojokojacinhoz. 54–56.; Vicilivitl nővére. 195–196.; A papír meghódítója. 196–198.; Harci ének. 383.; Vajnyu. 392–393.; Gyilkos fekete mocsár. 422.; Mondd meg, hogy én is sírtam. 426–427.; Pukuj-pukuj. 429.; Karneváli ének. 431–432.; Nekem a szégyen. 434–435.; A baljós kondorkeselyű. 435.
1980
Az értelmiség a szocialista országokban. [Tan.] Bp. 1980.
Krisztyu Dimitrov: Az értelmiség jellege és szerepe a szocialista társadalomban. 7–25.; Siegfried Grundmann: Az értelmiség fejlődése a Német Demokratikus Köztársaságban a fejlett szocialista társadalom további építése során. 158–187.Bertolt Brecht válogatott versei. Bp. 1980.
Némethon, szőke, sápadt. 117–118.; Kérdések. 254.; Az utolsó kívánság. 255.; A rabló és szolgája. 257.; Napóleon császár és barátom, az ács. 258.; Az emigráns panasza. 268.; A szerelem hanyatlásáról. 275.
1983
Jánisz Plahúrisz: Szerettelek téged. [Vers] = Mozgó Világ, 1983. febr., 2. sz. 102.
Jánisz Plahúrisz: Négy csapongás. [Vers] = Mozgó Világ, 1983. febr., 2. sz. 103.
Jánisz Plahúrisz: A kép. [Vers] = Mozgó Világ, 1983. febr., 2. sz. 103.
A szűz és az egyszarvú. Mai angol költők. Bp. 1983.
[R. S. Thomas:] Falu. [The Village.] 7.; Az utazás. [The Journey.] 11.; A gazda asszonya. [Farm Wife.] 12.; Kár. [Sorry.] 13–14.; Kierkegaard. [Kirkegaard.] 14–15.; Templomban. [In Church.] 16–17. [John Heath-Stubbs:] Mozart. [Mozart.] 21.; Bájoló fogfájás ellen. [Charm Against the Toothache.] 27–28.; A megjósolhatatlan. [The Unpredicted.] 29.; Konsztantin P. Kavafiszhoz. [To Contantine P. Cavafy.] 36–37.; A költészet mint adófillér. [Poetry as the Tribute Money.] 37. [D. J. Enright:] A buszra várva. [Waiting for the Bus.] 38.; Egy kisgyermek halálára. [On the Death of a Child.] 41. [Charles Tomlinson:] Három wagneri dal. [Three Wagnerian Lyrics.] 135–136. [Peter Porter:] Túl sokan közülünk. [There Are Too Many of Us.] 179–180.; Három bagatell. [Three Bagatelles.] 184–185.
1985
G. Bohére: Hivatása: Újságíró. A Nemzetközi Münkaügyi Szervezet tanulmánya az újságírók munkaügyi helyzetéről (Belső kiadvány). [Tan.] Fordította dr. Enrédi László és Petri György. Bp. [1985.] Tömegkommunikációs Kutatóközpont.
Bevezetés. 5–9.
1. A szakma körvonalai. 10.; Az újságíró szakmai különböző definíciói. 10–13.; A szakma helyzete. 13–15.; A munkaadók rendszerezése. 15–16.; A különböző funkciók. 17.; A főszerkesztő. 17–18.; A szerkesztőségi titkár. 18–19.; A szerkesztő-riporter. 19–20. A rádiós és televíziós hírmagyarázó. 20.; A különböző képzési formák. Alapképzettség. 21–26.; Az újságíró szakmán belüli képzése. 27–30.; Álláshalmozás és külsőzés. 30–34. Jegyzetek. 34–36.
2. Foglalkoztatottság az újságíró szakmában. 37.; Az információk a társadalomban. 37–46.; Az újságírók létszáma. 46–49.; Jegyzetek. 49.
3. Technikai-gazdasági kényszerűségek és foglalkoztatási gondok. 50.; A műszaki fejlődés. 50–60.; Gazdasági kényszerűségek. 60–63.; Munkanélküliség a sajtóban. 64–66.; Jegyzetek. 66–67.
4. A szakma kötelmeinek köre. 68.; Az etikai kódexek. 68–72.; A lelkiismereti záradék. 73–74.; Jegyzetek. 74–75.
5. A pálya és problémái. 76.; Az utánpótlás. 76–79.; Előrelépés az állásban és mobilitás a szakmában. Előléptetés. 79–80.; Előmenetel, szolgálati idő hossza szerinti prémium. 80–81.; Munkahelyi jellemzés. 81–82.; Szakmai mobilitás. 82–83.; A szakmai továbbképzés lehetőségei. 83–88.; Az érvényesülés esélyei férfiak és nők esetében. 88–89.; Jegyzetek. 89–90.
6. Munkahét, heti pihenő idő, évi fizetett szabadság. 91.; A munkahét. 91–93.; Heti pihenőnap. 93–98.; Fizetett szabadság. 99–105.
7. Bérezés. 106.; Az alapbér. 106–110.; Túlmunkák díjazása. 110–115.; Prémiumok és pótlékok. 115.; Bérkiegészítés az élet drágulása miatt. 115.; Korpótlék. 115–116.; Részesedés a jövedelemből. A jó munka és a teljesítmény jutalma. 116–118.; A szakmai költségek térítése. 118.; A külső munkatársak javadalmazása. 118–119.; A nők bérezése. 119–120.; Jegyzetek. 120–121.
8. Egészségügyi helyzet és biztonsági állapotok. 122.; Biztonsági állapotok. 122–124.; Egészségi állapot és testi épség. 124–127.; Jegyzetek. 128.
9. A munkaviszony megszűnése. 129.; Felmondás. 129–132.; Elbocsátás. 132–133.; Az elbocsátás indokai. 133–134.; Felmondási idő. 135.; Végkielégítés. 136–138.; Jegyzetek. 138.
10. Társadalombiztosítás. 139–145.; Jegyzetek. 145.
11. Szakmai kapcsolatok. 146.; Az újságírók szindikalizmusa. 146–151.; Nemzetközi szervezetek. 151–152.; A kollektív szerződések tárgyalásának néhány kérdése. 152.; Az egyezségek alkalmazásának köre. 152–153.; A tárgyalások lefolyása. 154.; A megegyezések tartalma. 155.; A szabad szellemi foglalkozású újságírók és a kollektív szerződés. 155–156.; Konfliktusok a munkában. 156–161.; Az újságírók részvétele a vállalati döntésekben. 162–171.;
Jegyzetek. 171–172.
Összefoglalás. 173–175.;
Jegyzet. 175.
Függelék. 176–180.
Utószó. 181–182.
1986
Joszif Brodszkij: Zsidótemető. [Vers] = Máshonnan Beszélő, 1986. 3. sz. 3.
Joszif Brodszkij: A vak zenészek. [Vers] = Máshonnan Beszélő, 1986. 3. sz. 3–4.
Joszif Brodszkij: Az emlékmű. [Vers] = Máshonnan Beszélő, 1986. 3. sz. 4.
Volker Braun versei. Válogatta és fordította Petri György. Bp. 1986. Európa, 74 l. /Új Pegazus/ – Készült 800 példányban.
Beköltözés [Einzug in die Wohnung]. 5–6.; Kettős tényállás [Doppelte Befund]. 7–8.; Helyszíni szemle [Lokaltermin]. 9.; Önkéntes beismerés [Freiwillige Aussage]. 10.; Építőmunka [Bauarbeit]. 11.; Döntö fölismerés [Entscheidende Entdeckung]. 12.; Ifjúsági építőtábor [Jugendobjekt]. 13–14.; Jazz [Jazz]. 15.; Egy ember [Einer]. 16.; Provokáció önmagamhoz [Provokation für mich]. 17.; Felajánlás [Selbstverpflichtung]. 18.; Káromkodások Krummensee-ben [Flüche in Krummensee]. 19–20.; Mindennek elkötelezve [Allem verhaftet]. 21.; Hölgyeim és uraim [Meine Damen und Herrn]. 22.; A sárga szoba [Das gelbe Zimmer]. 23.; A költők háborúellenes gyűlése után [Nach dem Treffen der Dichter gegen den Krieg]. 24–25.; Vogtland [Das Vogtland]. 26–27.; Martschuk népe [Von Martschuks Leuten]. 28–29.; Kormányhatározat [Regierungserlass]. 30.; Prométheusz [Prometheus]. 31–32.; Boldog összeesküvés [Glückliche Verschwörung]. 33.; Egy hatalmon lévő munkás kérdései [Fragen eines Arbeiters während der Revolution]. 34.; A húsvéti menet [Der Ostermarsch]. 35–36.; Gyötrelmes kutatás [Schwierige Forschung]. 37.; Prága [Prag]. 38–40.; Más idők [In anderer Zeit]. 41.; Némán fekszel [Du liegst so still]. 42.; Friedrich Hölderlinhez [An Friedrich Hölderlin]. 43.; Ilmtalban [Im Ilmtal]. 44–45.; Nap és éj [Tag und Nacht]. 46.; Gdańsk. 47–48.; Az ipar [Die Industrie]. 49–50.; Puszta táj [Landwüst]. 51–52.; Volker Braun életfolyása [Der Lebenswandel Volker Brauns]. 53–55.; Mosolygó gyász [Fröhliche Trauer]. ― Dedikáció: Georg Maurer emlékének. 56.; Hajnalhasadás [Morgendämmerung]. 57.; Általános várakozás [Allgemeine Erwartung]. 58–62.; Marx Károly [Karl Marx]. 63–64.; Tanácskozás [Beratung]. 65.; Az osztrigák [Die Austern]. ― Dedikáció: Alain Lance-nak. 66.; Galilei pere [Prozess Galilei]. 67.; Brunó [Bruno]. 68.; Hibám, amit nem bánok [Mein Fehler, das mich nicht stört]. 69.
Lendvay Katalin: A költő pályaképe. 71–72.
1992
Molière: A mizantróp. [Dráma] = Színház, 1992. márc., 3. sz. Drámamelléklet, 1–16.
Zbigniew Herbert: Mitteleuropa. [Vers] = 2000, 1992. okt., 10. sz. 57
1993
- Kurtág Görgy: Ligeti Györgyről. [Laudáció] = Holmi, 1993. dec., 12. sz. 1647–1655. ― Elhangzott: München, 1993. jún. 16.
1994
Voltaire: A Mondain 1736. [Vers] = Kritika, 1994. nov., 11. sz. 2.
1995
Molière: Drámák. Petri György fordításában. Pécs, 1995. Jelenkor, 203 l. ― A borítót Csordás Gábor tervezte.
Tartuffe. 5–73.; Don Juan. 74–140.; A mizantróp. 141–204.; Köszönetnyilvánítás. ― D.: Budapest, 1994. december 17. 205.
1996
Dmitrij A. Prigov: A rendőr. [Vers] = Magyar Lettre Internationale, 1996. 20. sz. [tavasz] 53.
Ioszif Brodszkij: MCMXCIV. [Vers] = Beszélő, 1996. ápr., 2. sz. 3.
1997
Ivan Ahmetyev: 62 költemény. [Versek] = Magyar Lettre Internationale, 1997. 26. sz. [ősz] 25.
Karl R. Popper: A tudományos kutatás logikája. [Tan.] Bp. 1997.
Előszó az 1934-es kiadáshoz. 11–12.; Előszó az 1959-es angol kiadáshoz. 13–23.; Köszönetnyilvánítás. 25.
[I. rész. Bevezetés a tudomány logikájába:] I. fejezet. A megismerés logikájának allapproblémái. 1. Az indukció problémája. 31–36.; 2. A pszichologizmus kiküszöbölése. 36–38.; 3. Az elméletek dediktív ellenőrzése. 38–40.; 4. A demarkáció problémája. 40–47.; 5. A tapasztalat mint módszer. 47–48.; 6. A falszifikálhatóság mint demarkációs kritérium. 48–52.; 7. A „tapasztalati alap” problémája. 53–54.; Tudományos objektivitás és szubjektív meggyőződés. 54–59.; II. fejezet. A tudományos módszer elméletének problémájáról. 9. Miért elkerülhetetlenek a módszertani döntések? 60–62.; 10. A módszerelmélet naturalista megközelítése. 62–65.; 11. Módszertani szabályok mint konvenciók. 66–69.
[II. rész. A tapasztalat elméletének néhány szerkezeti összetevője:] III. fejezet. Elméletek. 73.; 12. Okság, magyarázat és az előrejelzések levezetése. 74–77.; 13. Szigorú és számszerű egyetemesség. 77–80.; 14. Egyetemes és egyedi fogalmak. 80–85.; 15. Szigorúan egyetemes és egzisztenciális állítások. 86–89.; 16. Elméleti rendszerek. 89–91.; 17. Valamely axióma-rendszer értelmezésének néhány lehetősége. 91–95.; 18. Az egyetemesség szintjei. A modus tollens. 95–98. IV. fejezet. Falszifikálhatóság. 19. Néhány konvencionalista ellenvetés. 99–103.; 20. Módszertani szabályok. 103–107.; 21. A falszifikálhatóság logikai elemzése. 107–110.; 22. Falszifikálhatóság és falszifikáció. 110–112.; 23. Események és esetek. 113–118.; 24. Falszifikálhatóságésellentmondásmentesség. 118–119.; V. fejezet. A tapasztalati alap problémája. 25. Észlelési tapasztalatok mint tapasztalati alap: a pszichologizmus. 120–122.; 26.Az úgynevezett „protokolltételekről”. 123–126.; 27.A tapasztalati alap objektivitása. 126–130.; 28. Alapállítások. 130–134.; 29. Az alapállítások relativitása. Fries trilemmájának megoldása. 135–137.; 30. Elmélet és kísérlet. 138–145.; VI. fejezet. Az ellenőrizhetőség mértéke. 31. Program és szemléltetés. 146–148.; 32. Hogyan kell összehasonlítani a lehetséges falszifikálók osztályait? 148–150.; 33. A falszifikálhatóság fokozatainak összehasonlítása az alosztály-reláció segítségével. 150–152.; 34. Az alosztály-reláció szerkezete. Logikai valószínűség. 152–156.; 35. Tapasztalati tartalom, következmény és a falszifikálhatóság mértéke. 156–159.; 36.Az egyetemesség szintjei és a pontosság mértéke. 159–162.; 37. Logikai területek. Megjegyzések a méréselméletről. 162–165.; 38. Az ellenőrizhetőség mértékének összehasonlítása a dimenziók segítségével. 166–171.; 39. Egy görbesereg dimenziója. 171–173.; 40. Két módszer, amellyel csökkenteni lehet egy görbesereg dimenzióinak számára. 173–177.; VII. fejezet. Az egyszerűség. 178–179. 41. Az egyszerűség esztétikai és pragmatikai fogalmának kiküszöbölése. 179.; 42. Az egyszerűség módszertani problémája. 180–184.; 43. Az egyszerűség és a falszifikálhatóság mértéke. 184–188.; 44. Geometriai alak és funkcionális forma. 188–189.; 45. Az euklideszi geometria egyszerűsége. 189–190.; 46. Konvencionalizmus és az egyszerűség fogalma. 190–191.; VIII. fejezet. A valószínűség. 192–193.; 47. A valószínűségi állítások értelmezésének problémája. 194.; 48. Szubjektív és objektív értelmezések. 195–198.; 49. A véletlen elméletének alapvető problémája. 198–199.; 50. Von Mises gyakorisági elmélete. 200–203.; 51. Egy új valószínűségelmélet terve. 203–205.; 52. Relatív gyakoriság egy véges osztályon belül. 205–207.; 53. Szelekció, függetlenség, érzéketlenség, irrelevancia. 207–209.; 54. Véges sorozatok. Sorrendi szelekció és szomszédsági szelekció. 210–211.; 55. Az n-függetlenség véges sorozatokban. 211–216.; 56. Szelet-sorozatok. A binomiális formula első alakja. 217–219.; 57. Végtelen sorozatok. Hipotetikus gyakorisági becslések. 219–226.; 58. A véletlenségi axióma vizsgálata. 226–230.; 59. Véletlenszerű sorozatok. Objektív valószínűség. 231.; 60. A Bernoulli-probléma. 232–237.; 61. A nagy számok törvénye (a Bernoulli-tétel). 237–241.; 62. A Bernoulli-tétel és a valószínűségi állítások értelmezése. 241–243.; 63. A Bernoulli-tétel és a konvergencia problémája. 243–247.; 64. A konvergencia axióma kiküszöbölése. Megoldás a „véletlen elméletének alapvető problémájára”. 247–254.; 65. Az eldönthetőség problémája. 255–257.; 66. A valószínűségi állítások logikai formája. 258–265.; 67. A spekulatív metafizika valószínűségi rendszere. 265–267.; 68. Valószínűség a fizikában. 268–277.; 69. Törvény és véletlen. 277–281.; 70. A makrotörvények levezethetősége mikrotörvényekből. 281–284.; 71. Formálisan egyedi valószínűségi állítások. 284–288.; 72. A terület elmélete. 288–291.; IX. fejezet. Néhány észrevétel a kvantumelméletről. 292–294.; 73. Heisenberg programja és a határozatlansági relációk. 295–300.; 74. A kvantumelmélet statisztikai értelmezzésének rövid vázlata. 301–303.; 75. A határozatlansági formulák statisztikai újraértelmezése. 303–310.; 76. A metafizikai elemek kiküszöbölésének kísérlete Heisenberg programjának megfordításával; alkalmazások. 310–321.; 77. Döntő kísérletek. 321–334.; 78. Indeterminista metafizika. 334–340.; X. fejezet. Korroboráció, avagy hogyan állja ki egy elmélet az ellenőrzéseket? 341.; 79. A feltevések úgynevezett verifikálásáról. 342–345.; 80. Egy feltevés valószínűsége és az események valószínűsége: a valószínűségi logika bírálata. 346–357.; 81. Induktív logika és valószínűségi logika. 357–361.; 82. A korroboráció pozitív elmélete: hogyan „állhatja meg a helyét” egy feltevés. 361–366.; 83. Korroborálhatóság, ellenőrizhetőség és logikai valószínűség. 366–373.; 84. Megjegyzések az „igaz” és a „korroborált” fogalmak használatáról. 374–377.; 85. A tudomány ösvénye. 377–384.
[Függelék:] I. függelék. Egy elmélet dimenziójának definíciója (Vö. 38. és 39. szakasszal). 387–389.; II. függelék. A gyakoriság általános kalkulusa véges osztályokban (Vö. 52. és 53. szakasszal). 390–394.; III. függelék. A binomiális tétel első formájának levezetése (Átfedő szeletek véges sorozataira, Vö. 56. szakasszal). 395–397.; IV. függelék. Módszer véletlen sorozatok modelljeinek konstruálására (Vö. az 58., a 64. és a 66. szakasszal). 398–402.
1998
Dimitrij Prigov: Az én időmben. [Vers] = Magyar Lettre Internationale, 1998. 29. sz. [nyár] 1–2.
1999
Dimitrij Prigov: Az én időmben. [Vers] = Látó, 1999. júl., 7. sz. 8–14.
Molière: Drámák. Petri György fordításában. Második, bővített és javított kiadás. Pécs, 1999. Jelenkor, 261 l. ― A borítót Csordás Dániel tervezte.
Tartuffe. 5 – 72.; Don Juan. 73–137.; A mizantróp. 139–202.; Amphitryon. 203–260. Forgách András: Jegyzet. 261–262.; Petri György: Köszönetnyilvánítás. 263.
2001
Orosz költők antológiája. Bp. 2001.
Timur Kibirov: Csernyenko halála. 472–473.; Timur Kibirov: Konsztantyin Usztinyovics Csernyenko elvtárs. 473–477.
2007
Vitenami népköltés: Cserepező. [Vers] = Ezredvég, 2007. dec., 12. sz. 40.
2009
Cigány népköltés: Kinek nem múlik az éj? [Vers] = Ezredvég, 2009. okt., 10. sz. 78.
2011
Molière: A mizantróp. [Dráma] Részlet. Petri György fordítása Várady Szabolcs igazításaival. = Holmi, 2011. ápr., 4. sz. 435–437.
8. Interjúk, nyilatkozatok
1971
Alföldi/y Jenő: Beszélgetés fiatal írókkal: Petri György. [Int.] = Élet és Irodalom, 1971. szept., 11. 37. sz. 7.
1982
Rendőri zaklatások Erdélyben – magyarországi tiltakozás. [Nyilatkozat] = Beszélő, 1982. dec., 5–6. sz. [Beszélő Összkiadás, 1981–1984, 1–10. sz.] 315–316. ― A Szőcs Géza kiszabadításáért indított petíció aláírói között P. Gy. is.
Domokos Mátyás: Petri György. A lírai hős leszerel? [Int.] = D. M.: A pályatárs szemével. Bp. 1982. 381–409.
1984
Haraszti Miklós–Kis János–Kőszeg Ferenc–Nagy Bálint–Petri György: Javaslat a sajtójog szabályozásának elveire. [Levél/Nyilatkozat/Nyílt levél] = Beszélő, 1984. febr., 9. sz. 126–129. ― D.: 1983. szeptember 14.
Üzenet A Kosztka Szent Szaniszló egyházközség híveinek. [Nyílt levél] = Külön-Beszélő, 1984. nov. [Beszélő Összkiadás, 1981–1984. 1–10. sz.] 744. ― D.: Budapest, 1984. november 3. A levél aláírói között P. Gy. is.
A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészének. [Nyílt levél] = Külön-Beszélő, 1984. dec. [Beszélő Összkiadás, 1981–1984. 1–10. sz.] 749–752. ― D.: Budapest, 1984. november 24. Az aláírók között P. Gy. is.
1985
Feltételes szabadlábon. Farkas Péter interjúja Petri Györggyel. [Int.]= Szivárvány [Chicago], 1985. szept., 17. sz. 87–94.
A magyar demokratikus ellenzék felhívása az Európai Kulturális Fórumhoz. [Nyilatkozat] = Beszélő, 1985. 15. sz. 105–109. ― D.: Bp. 1985. okt. 14. Felhívás a nemzetközi szervezethez, hogy foglalkozzanak a magyarországi kulturális elnyomással; egyben szolidaritásukat fejezik ki a hasonló helyzetben lévő országokkal. Az aláírók között P. Gy. is.
1986
Hans-Henning Paetzke: „Es gibt etwas, das ich negative politische Lyrik nenne”. Interview mit György Petri. [Int.] = H-H. P.: Andersdenkende in Ungarn. Frankfurt, 1986. 225–234.
1987
Hans-Henning Paetzke: „Nem robbanás, csak összeomlás”. Beszélgetés Petri Györggyel. (Ford.: Farkas Péter.) [Int.] = Magyar Füzetek [Párizs], 1987. 18. sz. 138–147.
1988
A szolidaritási nyilatkozat és aláirói. [Nyilatkozat+Levél] = Beszélő, 1988/1. 23. sz. 13–18. ― Az aláírók, közöttük P. Gy. is; kiállnak a romániai tüntetők mellett és elítélik Ceausescu diktatúráját.
Az együttes kelet-európai tiltakozó levél szövege és magyarországi aláírói. [Nyilatkozat] = Beszélő, 1988/1. 23. sz. 127–128. ― D.: Prága – Brno – Bratislava/Pozsony, Belgrád – Ljubljana – Zágráb és további hét jugoszláviai város, Vasró – Wroclaw, Budapest, Moszkva, 1988. február 1. Tiltakozás, amiért Berlinben letartóztatták a Béke és Emberi Jogok Csoport aktivitsáit, valamint további, már elítélt aktivisták szabadon engedését követelik. Az aláírók között P. Gy. is.
Nyilatkozat. [Nyilatkozat] = Beszélő, 1988/2. 24. sz. 92. ― A nyilatkozat aláírói (többek között P. Gy.) elítélik a rendőrség brutális fellépését, amelyet az 1988. június 16-ai Nagy Imre-megemlékezés résztvevőivel szemben elkövettek.
1989
Farkas Zoltán: Többé nem tiltott gyümölcs a Beszélő. Érdes hangú költemény Brezsnyev haláláról. [Int.] = 168 óra, 1989. máj. 16., 2. sz. 18–19. ― Fotóval.
Feszélyezve érzem magam. Petri Györggyel beszélget Papp Márió. [Int.] = Világ, 1989. máj. 25., 1. sz. 40–41. ― Fotóval.
Erkölcsi kötelességünk, hogy felemeljük szavunkat Tőkés László védelmében. [Nyilatkozat. Levél] = Magyar Nemzet, 1989. okt. 20., 247. sz. 7. ― A hazai ellenzék és a kormánypárt jeles személyiségeinek nyílt levele Papp László püspökhöz a Tőkés László ellen szerveződő kampány leállítására. Az aláírók között P. Gy. az SZDSZ képviselőjeként szerepel.
1990
Varsányi Gyula: „Úgy folytatom, ahogy elkezdtem”. Kérdések a József Attila-díjas Petri Györgyhöz. [Int.] = Népszabadság, 1990. márc. 15., 64. sz. 7.
Petri György–Rácz Péter: A dolgok csak megtörténnek velünk. Beszélgetés Raj Tamással. [Int.] = Beszélő, 1990. máj. 12., 18. sz. 15–18.
Kenéz Ferenc: A talpon maradás esélyei. Két vállra fektették? Vagy hanyatt esett? Beszélgetés Petri Györggyel versről, politikáról. [Int.] = Esti Hírlap, 1990. szept. 22., 223. sz. 2. ― P. Gy. fényképével, készítette: Szilágyi Lenke.
Tisztelt pesti és budai polgárok! [Nyilatkozat.] = Magyar Nemzet, 1990. okt. 12., 240. sz. 7. ― Felhívás a Demszky Gábor melleti szavazásra a fővárosi polgármester választáson. Az aláírók között P. Gy. is.
Kartal Zsuzsa: Van-e sajtó- (és egyéb) szabadság? Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = Magyar Nemzet, 1990. okt. 15., 242. sz. Múzsák c. mell., 1.
Kovács Júlia: Az író a létezésszakmában dolgozik. [Int.] = Népszava, 1990. okt. 16., 243. sz. 6. ― Fotóval.
1991
Farkas Zoltán: Sarló, kalapács, kettős kereszt. [Int.] = 168 óra, 1991. jan. 8., 1. sz. 14–15. ― A Valami ismeretlen c. verseskötetről.
Tódor János: Rohadtul unlak minket. Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = Árgus, 1991. ápr., 4. sz. 41–44.
Egyszerű, kétkezi költő. Petri Györggyel beszélget Payer Imre. [Int.] = Kurír, 1991. jún. 25., 122. sz. [Esti kiadás] 7. ― P. Gy. fényképével, készítette: Szilágyi Lenke.
ila –: A világkiállítás mint gazdasági parafenomén. Beszélgetés Petri Györggyel, a fővárosi magisztrátus tagjával. [Int.] = Kapu, 1991. júl., 7. sz. 20–21. ― P. Gy. fényképével, készítette: – ila –.
– –: Levél szlovén és horvát barátainknak. [Nyílt levél] = Magyar Nemzet, 1991. júl. 8., 158. sz. 4. ― Kiállás a horvát és szlovén függetlenségi nyilatkozat mellett. Az aláírók között P. Gy. is.
„Én nem az ellenzék bárdja voltam”. Petri György beszélget Kisbali Lászlóval. [Int.] = Beszélő, 1991. júl. 20., 29. sz. 40–44. ― P. Gy. fényképével, készítette: Szilágyi Lenke.
Kartal Zsuzsa: Tartós kellemetlenség. [Int.] = Reform, 1991. júl. 25., 30. sz. 26. ― P. Gy. fényképével, készítette: Szabolcs László.
„Szeretném, ha odaszögeznének a rajzasztalhoz…”. Nagy Bálinttal beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1991. aug. 17., 33. sz. 40–43.
A nyilvánosság védelmében. [Nyilatkozat] = Népszabadság, 1991. szept. 17., 218. sz. 4. ― P. Gy. is a nyilvánosság monopolizálása ellen fellépő nyilatkozat aláírói között.
O. S.: Akadályozzuk meg! A Nyilvánosság Klub felhívása. [Nyilatkozat] = Népszava, 1991. szept. 17., 218. sz. 5. ― Petíció a közvélemény és a nyilvánosság szabadságáért. Az aláírók között P. Gy. is.
Komótos bátorság, szép relativizmus. Konrád Györggyel beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1991. okt. 19., 42. sz. 40–44.
Farkas Zoltán: A Beszélőnek nehéz. [Int.] = 168 óra, 1991. dec. 17., 50. sz. 10–11. ― Beszélgetés P. Gy.-vel, Kőszeg Ferenccel és Solt Ottiliával.
1992
Kardoss András: Illúziók fogságában. Részletek egy Petri Györggyel készült beszélgetésből. [Int.] = Népszabadság, 1992. febr. 29., 51. sz. 11. ― P. Gy. fényképével, készítette: Kecskeméti Kálmán.
Kardoss András: „Azt remélem, nem én, ők kergetnek illúziókat”. Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = Kritika, 1992. márc., 3. sz. 7–11. ― Fotóval.
Váradi Júlia: Lakóüreg vagy posztmodern? Ízlésterror és stílusszabadság. Építészeti lobby-libidó. [Int.] = 168 óra, 1992. ápr. 28., 17. sz. 22–23. ― Közös beszélgetés P. Gy.-vel és Nagy Bálint építésszel.
Rajsli Emese: A kétféle nyilvánosságról. Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = Új Symposion, 1992. jún., 318. sz. 10–11.
A pátosz rejtekutakon lopakodik. Petri Györggyel beszélget Forgách András. [Int.] = Beszélő, 1992. aug. 1., 31. sz. 25–29. ― Fotóval.
Petri Lukács Ádám: Apák és fiúk. [Int.] = Magyar Narancs, 1992. dec. 23., 31. sz. 48–49. ― P. Gy. és Petri Lukács Ádám közös fényképeivel. Televíziós interjú. Bemutató: MTV 1, 1992. dec. 23.
1993
– –: Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról. [Nyilatkozat] = Népszava, 1993. febr. 6., 31. sz. 5. ― Tiltakozás a sajtószabadság korlátozása ellen. Az aláírók között: P. Gy. is.
V. Bálint Éva: Találkozás Petri Györggyel. Egy jelző nélküli liberális. [Int.] = Magyar Hírlap, 1993. okt. 30., 252. sz. Ahogy tetszik c. mell., II. ― Ua. (más címmel) 13., 765.
„Elég sokba kerül ez…” [Int.] = Beszélő, 1993. ápr. 3., 13. sz. 38–40. ― Konrád György 60. születésnapjára rendezett beszélgetés; résztvevői, az ünnepelt mellett: Ascher Tamás, Mészöly Miklós és P. Gy. A kérdező: Farkasházy Tivadar. P. Gy. és Mészöly közös fényképével, készítette: Szilágyi Lenke. L. még 1193.
Alkotók tiltakozása. [Nyilatkozat] = Népszabadság, 1993. nov. 3., 256. sz. 4. ― P. Gy. is csatlakozott a Magyar Televízió és Rádió elleni tiltakozáshoz.
Írók, költők, független gondolkodók nyilatkozatai. [Nyilatkozat] = Népszabadság, 1993. nov. 4., 257. sz. 4. ― Az aláírók helytelenítik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió függetlenségének elvesztését, ezért azokban nem szólalnak meg. Hasonló tiltakozó nyilatkozatot tett a Független Gondolkodók Egyesülete. P. Gy. mindkét esetben az aláírók között szerepel.
„A művészet igazsághordozó, de nem igazsághirdető”. Babarczy Lászlóval beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1993. nov. 18., 46. sz. 32–37.
Szabad akarat és kiművelt lelkiismeret. Endreffy Zoltánnal beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1993. dec. 23., 51–52. sz. Karácsonyi melléklet, 16–20.
Szállóigévé lenni, az a legjobb dolog. Petri Györggyel beszélget Parti Nagy Lajos. [Int.] = Magyar Napló, 1993. dec. 24., 26. sz. 9–16.
Forgách András: A pátosz rejtekutatok lopakodik. [Int.] = F. A.: Valami Figaro-féle alak. Pécs, 1993. 193–204.
1994
„Közénk és az élet közé állt az ideológia”. Fodor Gézával beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1994. jan. 27., 4. sz. 32–37.
„Én sem azzal ébredek reggel, hogy zsidó vagyok”. Harmat Pállal beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1994. febr. 24., 8. sz. 32–34.
„Gulliver nem volt soha magányos”. Perneczky Gézával beszélget Petri György. I. rész. [Int.] = Beszélő, 1994. ápr. 14., 15. sz. 31–35.
„Gulliver nem volt soha magányos”. Perneczky Gézával beszélget Petri György. II. rész. [Int.] = Beszélő, 1994. ápr. 21., 16. sz. 30–33.
„Ilyen becsvággyal ilyen kopár terepen mihez lehet kezdeni?”. Kornis Mihállyal beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1994. jún. 2., 22. sz. 30–34.
Rejtő Gábor: Petri otthagyta az SZDSZ-t. „Szabadabban foglalhatok állást”.[Int.] = Magyar Hírlap, 1994. júl. 15., 164. sz. 8. ― P. Gy. fényképével, készítette: Pélyi Nóra.
„Valami herceg, igen”. Tandori Dezsővel beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1994. júl. 28., 30. sz. 32–36. ― P. Gy. és Tandori Dezső közös fényképével, készítette: Szilágyi Lenke.
A Magyar Hírlap közélet 11-e. [Int.] = Magyar Hírlap, 1994. aug. 19., 194. sz. 11. ― P. Gy.-t beválasztották azon közéleti személyek közé, akiket meghívtak a Médiahajóra. A tizenegy személy három kérdésre felelt: „Milyen lesz Magyarország 2000-ben?” „Milyennek látják ma?” Illetve egy személyre szabott kérdés, amely P. Gy. esetében így hangzott: „Hogyan érintette TGM reagálása az SZDSZ-ből történt kilépésére?” A közéleti tizenegy további tagjai: Esterházy Péter, Eperjes Károly, Frei Tamás, Gálszécsy András, Göncz Árpád, Horn Gyula, Puhl Sándor, Szabó István, Szabó Iván, Tamás Gáspár Miklós.
„…végül is mindenki, akárki akárhova téved, ezt írja: saját utazását az életben”. Tar Sándorral beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1994. nov. 10., 45. sz. 33–36. ― Tar Sándor és P. Gy. közös fényképeivel.
V. Bálint Éva: „Élveztem a hatalom provokálását”. Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = V. B. É.: Rendiség a romokon. Bp. 1994. 164–170.
1995
„Művelhetem költői kiskertemet”. Bozsik Péter interjúja. [Int.] = Jelenkor, 1995. ápr., 4. sz. 304–309. ― Az interjú egy része az 1994. áprilisában Veszprémben tartott Petri-est szerkesztett anyaga, az utolsó négy válasz levélinterjú.
Bori Erzsébet: A talpára esett fordító. Petri György. [Int.] = Magyar Narancs, 1995. máj. 4., 18. sz. 30–31. ― Fotóval.
„Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem…”. Eörsi Istvánnal beszélget Petri György. [Int.] = Beszélő, 1995. jún. 8., 23. sz. 30–34.
Interjú, 1982. szeptember 19. Kérdezett és a beszélgetést lejegyezte Konrád György, válaszolt Petri György. [Int.] = Holmi, 1995. szept., 9. sz. 1201–1206.
Bogácsi Erzsébet: Diderot, a hintáslegény. Beszélgetés Petri Györggyel Don Juan-fordításának sikere alkalmából színházról, hitről és… költészetről. [Int.] = Népszabadság, 1995. okt. 4., 233. sz. 15.
1996
„Nem vagyok egy Berzsenyi…”. Beszélgetés Esterházy Péterrel. [Int.] = Beszélő, 1996. márc., 1. sz. 96–102. ― Esterházy Péter és P. Gy. közös fényképeivel.
„Nem vagyok egy Berzsenyi…”. (Esterházy Péterrel beszélget Petri György.) [Int.] = E. P.: Egy kék haris. Bp. 1996. 159–171.
1997
Horeczky Krisztina: Olvasson, akinek semmi sem jut eszébe. Petri György, az ütésálló költő. [Int.] = Magyar Nemzet, 1997. okt. 28., 251. sz. 11. ― P. Gy. fényképével, forrás: MTI.
1998
Köves Viktória: A költő mint magánpolitikus. Beszélgetés Petri Györggyel. [Int.] = Magyar Hírlap, 1998. jún. 6., 131. sz. Ahogy tetszik c. mell., 14. ― P. Gy. fényképével, készítette: Pélyi Nóra.
Mi Demszkyre szavazunk. [Nyilatkozat] = Népszabadság, 1998. okt. 12., 239. sz. 20. ― Az aláírók között P. Gy. is.
1999
„A forradalmat nem lehet jegelni”. Petri Györggyel Kisbali László beszélget a Nemzeti dalról. [Int.]= Beszélő, 1999. márc., 3. sz. 8–14. ― Fotóval.
A lumpen család. Petri Györggyel Kisbali László beszélget József Attila Hazám című verséről. [Int.] = Beszélő, 1999. ápr., 4. sz. 106–113.
„Ha már úgyis eleve kétségbe van esve”. Petri Györggyel Kisbali László beszélget Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című verséről. [Int.] = Beszélő, 1999. máj., 5. sz. 108–113.
A néma Petőfi. Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című verséről. [Int.] = Beszélő, 1999. jún., 6. sz. 96–102.
„Jó szakember hírében állt”. Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Balassi Bálint Egy katonaének című verséről. [Int.] = Beszélő, 1999. júl.–aug., 7–8. sz. 160–165.
„Mennyei pofátlanság”. Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Weöres Sándor Le journal című verséről. [Int.] = Beszélő, 1999. szept., 9. sz. 112–118.
Demszky Gábor mellett. [Nyilatkozat] = Beszélő, 1999. okt., 10. sz. 14. ― P. Gy. és a demokratikus ellenzék résztvevői kiállnak Demszky Gábor mellett, Csurka István rágalmaival szemben.