1957. november 1-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa, egészen haláláig.

1959. február 21-én meghal édesanyja, Baitz Veronika. 

Megjelenik Harmadnapon című verseskötete.

1960-ban a Petőfi Sándor u. 17. III/15. sz. lakásba költözik. (Itt két nagynénjével, Baitz Borbálával és Máriával lakik együtt.)

1961: megjelenik az Új Írás szeptemberi számában a Rekviem című filmnovellája.

1962 júliusában az Izabella u. 52. fszt. 3. sz. lakásba költözik (1969-ig él itt egyedül). Az Új Írás decemberi száma közli Sötét mennyország című oratóriumát.

Új Írás, 1961/7. (szeptember)

Részlet a Vasárnap Esztergomban című cikkből (Új Ember, 1958. augusztus 17–24., 5.)

„Cikkeimben megkísérelni nyomon követni keresésemet, s minél jobb kulcsot szolgáltatni ahhoz, ami van, s ahhoz, amit belőle megtaláltam. Ahogy a vándor is hívja társát, ha fedélre vagy élelemre talált.” (Naplók, töredékek, Bp., Osiris, 1995, 79.)

„Pilinszky érdeklődési köre a hatvanas években – lírai elhallgatásának időszakában – új művészeti ágak (színház, film) felé fordult, és ez az az időszak, amikor az első hosszabb külföldi utazásaira is sor kerülhet. E körülmények is közrejátszhattak abban, hogy Pilinszky ekkoriban próbálkozzon meg a fényképezéssel…” (Részlet Hafner Zoltán utószavából. In: Pilinszky fényképei, Bp., 1995.)

Útmenti feszület (Pilinszky János felvétele)