A szerk., s. a. rend. és az utószó Jelenits István munkája. Bp. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 253 l. — Csehszlovák–magyar közös kiadásban is.
Pilinszky János lírai költeményeinek mindidáig legteljesebb gyűjteménye a Kráter kötet, amely még a költő életében jelent meg, 1976-ban, s később változatlan szöveggel második kiadásban is az olvasók kezébe került. Ez a második kiadás is gyorsan elfogyott, épp ezért látjuk szükségesnek a jelen kötet közzétételét.
Az Összegyűjtött versek nem egyszerűen a Kráter újranyomása. Természetesen annak anyagát adja először: úgy, ahogyan annak idején maga a költő megszerkesztette. Többletként – világosan elkülönítve az eredeti kötet verseitől – közel 24 olyan lírai darabot, amelyet a költő folyóiratban közzétett, de köteteibe nem vett föl. Ezután a lírai művekhez csatolja az Aranymadárban, illetőleg A nap születése című kötetben megjelent verses meséket, végül Pilinszky Jánosnak nyomtatásban fellelhető verses (lírai) műfordításait. Nem tartalmaz viszont olyan verseket, amelyek (esetleg töredékesen) csak kéziratban maradtak fönn, ezért nem is viseli a Pilinszky János Összes versei címet.
A »kötetből kimaradt« versek közé részben zsengék tartoznak, melyeket a költő valószínűleg nagyon tudatosan (és jó szemmel) hagyott ki a Trapéz és korlátból, majd későbbi köteteiből is. Másik, viszonylag nagyobb csoportjuk a hetvenes évekből való, amikor Pilinszky János váratlanul termékeny költővé lett, s a különböző folyóiratokban újra meg újra szerepelt egy-egy csokor versével. Miért nem kerültek aztán ezek a versek a Szálkák, illetőleg a Kráter együttesébe? Nem valószínű, hogy költőjük megfeledkezett volna róluk. Inkább úgy láthatta, hogy egy-egy motívumuk továbbfejlődött, és tökéletesebb, érettebb alakban megjelenik a kötetbe foglalt versek valamelyikében. Számunkra – természetesen – ezek a költemények is kedvesek, gyakran éppen ezeknek a segítségével közelíthetjük meg a Kráternek valamelyik nehezen föltárulkozó darabját.
Ami a verses meséket illeti, nyilvánvaló, hogy más a művészi »rangjuk«, mint a lírai költeményeknek, a költői életműbe azonban szervesen beletartoznak, a Pilinszky-líra elmélyült olvasója aligha nélkülözheti őket. Ezért indokolt, hogy egy kötetbe kerüljenek a lírai versekkel.
Ami a műfordításokat illeti, ezek csak mintegy elvétve jelennek meg a költő életművében. Számuk nagyon csekély, de ihletett és emlékezetre méltó darabok. Külön kötetet nem töltenének meg, az viszont nem volna illendő, hogy elfelejtsük őket.
Kiadványunk az említetteken túl egy nagyon szerény filológiai apparátussal is kiegészíti a Kráter kötetét. A csak folyóiratban közzétett Pilinszky-művek kutatása közben (mintegy mellékesen) összegyűltek a Kráter versanyagának első, folyóiratbeli megjelenésére vonatkozó adatok is. A jelen kötet tartalomjegyzékében ezeket hasznosnak láttuk közreadni, *-gal jelezve azt, ha egy-egy vers folyóiratbeli első és a kötetbeli végleges változatának szövege eltér egymástól. Ha csak helyesírásban vagy strófaszerkesztésben különbözik a két változat, ezt nem jeleztük. Gyakran megesik, hogy az első közlésben ugyanaz a vers más címmel jelent meg. Ilyenkor a tartalomjegyzékben utaltunk az első címre, s a címek betűrendes mutatójába is fölvettük mind a két címet, hogy a félreértéseknek elejét vegyük. A variánsok bemutatása és gondos összevetése egy kritikai kiadás feladata lesz, annak majd a kéziratos hagyatékot is fel kell dolgoznia. Itt – a kötet megterhelése nélkül – csak a legelső és legszükségesebb figyelmeztetéseket akartuk megadni nemcsak a filológusoknak, hanem az igényesebb olvasóknak is.
A művek szövegét, írásmódját illetően természetesen a költő életében kiadott utolsó nyomdai publikációt tekintettük irányadónak. Annál is inkább, mert minden arra mutat, hogy a kötetbeli közléskor a költő következetesebben érvényre tudta juttatni sajátos helyesírási elképzeléseit, amelyek pl. az -ul, -ül szóvégződés esetében gyakran eltértek az elfogadott szabályoktól. Gyakran, de nem mindig: egy-egy szó verstani helyzetétől függően. Az interpunkció is a kötetekben a legigényesebb. Néhány – igen ritka – alkalommal azonban a Kráter első és második (változatlan) kiadásának szövegváltozatán kellett igazítanunk: sajtóhibák esetében. Ezek némelykor nyilvánvalók, máskor értelemzavarón rejtőzködnek: akkora helyett akkorra olvasandó az Apokrifben, elhaltunk helyett elalhatunk az Egy életen keresztűl című versben. Ilyenkor is nyomtatott szövegek alapján helyesbítünk, csak most a korábbi kiadás alapján javítjuk a későbbit. Egyetlen kivétel: a Gérard Nerval címet Gérard de Nervalra igazítottuk a költőnek az egyik példányba kézzel beírt bejegyzése alapján.
A versek „definitív” szövegének megállapítása ismét a kritikai kiadás szerkesztőjének feladata lesz. A nyomtatott változatok mellett ő majd kéziratos szövegekre is támaszkodhatik (ezeknek korát, egymáshoz való viszonyát nem lesz könnyű tisztázni, mert Pilinszky János sokszor – valószínűleg emlékezetből is – leírta verseit, hogy egy-egy kézirattal megajándékozzon valakit). Sőt Kocsis Zoltán figyelmeztetését követve, a hangfelvételekre is jó lesz figyelnie.
Ne maradjon említetlen: az Összegyűjtött versek kötetében helyet kapott a költő prózai alkotásai közül is az a néhány darab, amelyet ő maga beillesztett a Kráter kötetbe. Ezek többsége felfogható prózai költeménynek. Kettő valóságos kisesszé, mégis ott kell maradnia, ahová kötete egységében a költő elhelyezte.
A kötet szerkesztője számít arra, hogy munkája egy-két ponton kiegészíthetőnek bizonyul majd. Fölbukkanhat néhány olyan verspublikáció, amelyek az ő figyelmét elkerülték – gyarapítván akár az itt közölt alkotások számát, akár a tartalomjegyzék adatait. Az ilyen kiegészítéseket előre örömmel és köszönettel fogadjuk, mégis úgy gondoljuk, hogy az Összegyűjtött versek kötete jelenlegi állapotában sem méltatlan a kiadásra: kielégítheti az olvasóközönség igényeit, és lépcsőfoka lehet a költői életmű további kutatásának.” (Részlet Jelenits István utószavából)