Lehet szakrális mű egy mákoskaláccsal megfestett csendélet? Láthatóvá válhat a „láthatatlan” egy festményen? Segítheti a kompozíció, hogy ne csak a valóság egy szeletét lássuk? A szent és a profán címmel folytatódott a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa havonta tart előadást. A legutóbbi május 15-i esten Karátson Gábor festészete és Pilinszky János költészete nyomán ismerhettük meg a szentség és a profanitás alakulását az újabb kori művészet történetében. Az előadáshoz kapcsolódóan Karátson Gábor Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978–1979 című képét állítottuk ki. 

Február 28-án egyedülálló programsorozat indult a Kertész Imre Intézetben Kovács Ákos énekes, dalszerző és lánya, Őri-Kovács Anna közreműködésével. Az első alkalommal az irodalomról beszélgetett a frissen diplomázott bölcsész és a Kossuth-díjas alkotó. A teljes adás már megtekinthető a Kertész Imre Intézet Youtube-csatornáján.

„Csak az olyan művészet ér valamit, ami sebeket oszt” – Kertész Imre A néző című művéből vett idézettel kezdte köszöntőjét Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója a Képírók harmadik előadásán. Április 18-án dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő Nobel-díjas írónk azon megállapításával vitatkozott, amely szerint a műélvezet „erkölcstelen”, mert a közönség nem elszenvedi a művet, hanem gyönyörködik benne. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan alkotókról mesélt, akik valóban megszenvedtek a művükért: szó esett Van Goghról vagy Turnerről, aki árbochoz kötöztette magát és úgy figyelte meg, hogy milyen egy tengeri vihar.