A tavaly megalapított Kertész Imre Intézet célja az író emlékének méltó ápolása, kiadatlan műveinek és a róla szóló irodalmi anyagoknak az összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése. Az Intézet gyűjti a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratokat, azokat tudományos igénnyel feldolgozza és előkészíti publikálásra. Az Intézet minél szélesebb közönségréteg számára kívánja hozzáférhetővé tenni Kertész Imre műveit, és fordítói, kutatói ösztöndíjakkal támogatja az életmű népszerűsítését.
Az Intézet folyamatosan dolgozza fel a tulajdonában lévő kéz- és gépiratokat, valamint az író és családja személyes vonatkozású anyagait. Az Intézet fő célja továbbra is az, hogy mindazon műveket, írói megnyilatkozásokat összegyűjtse, amelyek sem a berlini, sem az Intézet tulajdonában lévő hagyatékrészben nem találhatók meg. Eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzése és tíz műfordításkötet szöveggondozása, lektorálása fejeződött be.
Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, amely alapvető segédkönyvként szolgál nemcsak a kutatók, de a közép- és felsőoktatásban részt vevő tanárok számára is. Folytatódott az író kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozása, valamint közel kétszáz magyar és német levél rendszerezése, illetve fordítása. Az Intézet munkatársai eddig többszáz külföldi fényképet és többtucat (főleg német nyelvű) hang- és filmfelvételt kutattak fel, ezen munkálatok a jövőben is folytatódnak.
Márciusban az Intézet megemlékezett az író halálának második évfordulójáról: a koszorúzás mellett elkészült három filmfelvétel Lukács Sándor és Bakos-Kiss Gábor színművész tolmácsolásában. Júliusban fordítói és kutatói ösztöndíjat írt ki a Kertész Imre Intézet külföldi, 35 év alatti fiatalok számára. Októberben a Szegedi Őszi Kulturális Fesztiválra rendezett kettős kamarakiállítást: a tárlat első fele az író tanulóéveinek időszakát öleli fel 1935 és 1955 között kiadatlan fotók és vallomások segítségével, míg a másik az írónak a 2007. évi nagysikerű szegedi találkozóját idézi meg, szintén eddig publikálatlan fényképek segítségével.
Hosszas előmunkálatokat követően elkészült és elérhetővé vált a Kertész Imre Digitális Tudástár (www.kerteszintezet.hu), amely messzemenően meghaladja a hasonló internetes honlapok megszokott kereteit: tartalmát tekintve főként eddig kiadatlan anyagok segítségével mutatja be az író életrajzát, műveit, azok hazai fogadtatását, külföldi megjelenéseit, a magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül az Intézet tulajdonát képező – szintén most először bemutatásra kerülő – fotó-, hang- és filmfelvételekkel.
Az Intézet Kertész Imre szellemi hagyatékának gondozása mellett más írók műveit, illetve hagyatékrészét is gondozza, és a jövőben külön digitális tudástárat tervez Petri György, Sziveri János és Arthur Koestler számára. A Petri-hagyatékrész tudományos igényű feldolgozása ez év elején kezdődött meg külső szakértők bevonásával, valamint augusztus végére elkészült a költő mintegy 1700 tételt számláló bibliográfiája. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelenik meg, a költő születésének 75. évfordulójára.
Sziveri János hagyatéka tavaly év végén került az Intézethez, a kéziratok és a leendő honlaphoz szükséges dokumentumok kiválogatása és digitalizálása az író özvegyének irányításával kezdődött meg. Május-június folyamán újabb ismeretlen dokumentumok (festmények, grafikák, fotók, levelek, jegyzetfüzetek, filmfelvételek stb.) kerültek elő, főként a Vajdaságban élő rokonok, barátok részéről – ezek leltározása szintén megtörtént.
A fenti szerzők műveinek szöveggondozása, publikációra való előkészítése, életrajzi dokumentumaik feldolgozása, digitalizálása a jövő évben is folytatódik.