Kertész Imre születésnapján, november 9-én láthatta először a közönség, Nobel-díjas írónk Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült kivételes produkciót, amely egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit. A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára létrejött, ingyenes megtekinthető előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta, Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Lukács Miklós állították össze és adták elő. A prózai szövegek Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László előadásában hallhatta a közönség. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta. Az előadás bemutatóján Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondott köszöntőt.
A történelmet mindig azért forgatjuk, hogy identitást adjon nekünk és a jövőt megmutassa számunkra. Aki jobban ismeri a múltat, az jobban lát a jövőbe – fogalmazott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az előadás premierje előtt. Rétvári Bence kiemelte: miközben Nyugat-Európában súlyos antiszemita megnyilvánulások történnek, Magyarországon – ahol az egyik legerősebb a nemzeti identitás és ami miatt az országot rendszeresen nacionalizmussal vádolják – a zsidóság az egyik legnagyobb biztonságban él Európában. Abban az országban, ahol a nemzeti identitás a legerősebb, ott vannak zsidó honfitársaink is a legnagyobb biztonságban – szögezte le az államtitkár.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) főigazgatója felidézte: Kertész Imre 1975-ben megjelent Sorstalanság című remekműve a totális diktatúrák és a megsemmisítő táborok valóságát tükrözi vissza, az író 1988-ban megjelent Kudarc című műve pedig a megélt tapasztalatok átadásának nehézségeiről szól.
Kertész Imre 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye az erkölcsi kötelességről szól, ami a tapasztalatok továbbadását illeti. A mű elbeszélője összegez és mérleget készít, de nem kíván sem modellt, sem magatartásmintát adni nekünk – hangsúlyozta Schmidt Mária. Kiemelte, a regény magával ránt minket, és ha végigolvassuk a művet, akkor mindenki átérzi, hogy a 20. századi magyar történelem milyen sorssal sújtotta zsidó honfitársainkat.
A Kertész Imre művéből most elkészült Kaddis – Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás. Az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája. Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
A magyarországi holokauszt 80. évfordulóján létrejött előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta, Kertész Imre eredeti műve alapján. A produkcióban elhangzó komolyzenei művek részleteit Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Lukács Miklós állították össze és adták elő. A prózai szövegeket Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László́ előadásában hallhatta a közönség.
A másfél órás produkció a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében valósul meg. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.
Dramaturg: Ugron Zsolna
Zenei összeállítás: Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Eredics Dávid, Eredics Salamon, Lukács Miklós
Szereplők: Kelemen Hanna, Szabó Sebestyén László
Az ingyenesen megtekinthető produkciót a következő hetekben országjáró körútra indul.