A Lét és írás a Sorstalanság visszautasításának holtpontján született mű, amelyben Kertész Imre értelmezi az „egyetlen lehetséges regényt” és beszámolt arról a gondolati, filozófiai és esztétikai útról, amit bejárt. Az író önéletrajzi feljegyzéseit mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és informatív névmutató kíséri. A kötet utószavában pedig Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója, a kézirat keletkezéstörténetét, irodalmi és filozófiai adalékait tárja az olvasók elé. 

Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve, a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában. A mű a Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább és minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre. A kötetet könyvheti beszélgetés keretében is megismerhetik az érdeklődők 2024. június 15-én (szombaton) 10:30-tól a Vörösmarty téri színpadon.  

„Baudelaire mondta, hogy a színházban végső soron neki mindig a csillár tetszett legjobban. Sajnos, ma már a csillárok sem olyan szépek.” Kertész Imre Lét és írás című művét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ajánlja.