Kertész Intézet – Bibliográfia – II. KERTÉSZ IMRÉRŐL SZÓLÓ SZAKIRODALOM – 1. Kötetek és ismeretetéseik

Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.

Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.

A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.

Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.

Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.

A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.

A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.

A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.

A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.

A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.

A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.

Szűrés év alapján

1. Kötetek és ismeretetéseik

1999

332. Székely András:
Kertész Imre válogatott bibliográfiája (1975–1998).. [K. n.] Bp. 1999. 19 l.

2002

333. Temesi László:
Sors és sorstalanság. Kertész Imre Nobel-díja. H. n. 2002. Szerzői kiadás, 114 l.
ISMERTETÉS:: – –: = Népszabadság, 2002. dec. 13., 290. sz. 25. ― – –: = Déli Hírlap, 2002. dec. 20., 296. sz. 6.

334.
Az értelmezés szükségessége. Bp. 2002. L’Harmattan, 217 l. /Dayka könyvek 1./
TARTALOM:: A szerkesztők előszava. 9–13.; Kaposi Dávid: Narratívátlanság. Kulturális sémák és a Sorstalanság. 15–51.; Kalocsai Katalin: Még létre sem jött, mikor már elveszett. Az identitás építésének nehézségeiről egy szélsőségesen fenyegetett helyzetben. 53–66.; Kovács Béla Lóránt: Az időbeliség tapasztalásának módosulásai Kertész Imre Sorstalanság című regényében. 67–75.; Proksza Ágnes: Döntés és ítélet. Kertész Imre: Sorstalanság. 77–102.; Schein Gábor: Összekötni az összeköthetetlent. 103–118.; Vári György: Cselekményesítés, történelmi tapasztalat és a fenséges művészete. 119–136. Vaderna Gábor: A lehetséges egyetlen regény. Kertész Imre: A kudarc. 137–149.; Teslár Ákos: Élni és (újra)írni. Morál és poétika A kudarcban. 151–166.; Molnár Sára: A fogolylét poétikája. Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom. 167–198.; Margócsy István: „Minden nincs meg”. A megfogalmazás kalandja. 199–210.; Radnóti Sándor: Utószó – a Nobel-díj után. 211–217.
ISMERTETÉS:: – –: [Hír] = Magyar Hírlap, 2002. dec. 20., 296. sz. 21. ― Kálmán C. György = Élet és Irodalom, 2002. dec. 13., 50. sz. 29. ― Bányai János = Hung. Közl., 2002. 2. sz. [2003] 147–152. ― Ferencz Győző = Népszabadság, 2003. jan. 11., 9. sz. 29. ― Fűzfa Balázs = Új Könyvpiac, 2003. márc., 2. sz. 12–13. ― Bazsányi Sándor = Holmi, 2003. szept., 9. sz. 1212–1215. ― Ambrus Gábor = Irodalomtörténet, 2003. 3. sz. [ősz] 501–511. ― Szilágyi Zsófia = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 571–574. ― Szirák Péter = ItK, 2006. 5. sz. 578–582.

335.
Hungarológiai Közlemények. 2002. Újvidék, 2. sz.
TARTALOM:: Utasi Csaba: „A diadalok könyvének fekete lapja vagyok.” A tanúskodás igénye Kertész Imre műveiben. 7–14.; Faragó Kornélia: Az idegenség alakzatai. Sorstalanság. 15–22.; Erdődy Edit: A jövendő emlékezet kamerája. A Sorstalanság mint forgatókönyv. 23–27.; Szirák Péter: „Ha egyszer megtudhatnám, ki és mi vagyok…” Kertész Imre: Gályanapló. 28–42.; Harkai Vass Éva: A fikció változatai és a determinált identitás Kertész Imre elbeszélő prózájában. 43–51.; Pomogáts Béla: Az írói identitás és a történelem katasztrófája. 52–58.; Angyalosi Gergely: A képtelen individuum regénye. Kertész Imre Gályanaplója. 59–66.; Bence Erika: A beszéd individuális tere. Kertész Imre: Gályanapló. 67–71.; Csányi Erzsébet: Negatív utópia Ivo Andrić és Kertész Imre kisregényeiben. 72–77.; Hózsa Éva: Felöltött, száműzhető és fölösleges inkognitók. 78–85.; Utasi Csilla: Az én-tudat Kertész Imre regényírásában és esszéi. 86–93.; Kappanyos András: Ami lefordítható, és ami nem. 94–100.; Gerold László: Iszapbirkózás. Téma és műfaj Kertész Imre prózaírásában. 101–109.; Rákai Orsolya: „… Mintha tengeren jönne”. Részvét, részvétel és kívülmaradás alakzatai a Kaddisban. 110–120.; Bányai János: A kudarc, avagy a túlélés narratív formái. A nyomkereső és A kudarc. 121–129.; Vickó Árpád: „A demokrácia kultúra”. [Int.] 131–146.; Bányai János: Az értelmezés szükségessége. Tanulmányok Kertész Imréről. 147–152.
ISMERTETÉS:: – –: [Hír] = Népszava, 2002. okt. 17., 243. sz. 13.

2003

336.
Az ember mélye. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 167 l.
TARTALOM:: Kertész Imre: A Gályanapló indítása a Múlt és Jövőben. [Bev. + A muzulmán.] 9–10. Kertész Imre: Canettit fordítani. 11–15.; Radics Viktória: Az ember mélye. (Kertész Imre: Sorstalanság.) 17–28.; Koppány Márton: Halálfúgák. (Kertész Imre regényeiről.) 29–37.; Németh Gábor: Életfúga. (Kertész Imre: Gályanapló.) 39–44.; Heller Ágnes: A holokaszt mint kultúra. (Kertész Imre könyvéről.) 45–55.; Vajda Mihály: „Nem betegség, inkább egészség”. 57–69.; Selyem Zsuzsa: Egyetlen időm és a minyonok. (Kertész Imre regényeiről.) 71–101.; Aharon Appelfeld: Káin és Ábel narratívája. (Kertész Imre Nobel-díjáról.) Kőbányai János interjúja. 103–116.; Dalos György: Széljegyzetek egy Nobel-díj körül. 117–122.; Fehéri György: Miért szeretik Kertész Imrét Németországban? 123–137.; Fejtő Ferenc: Kicsoda Kertész Imre? (Irodalmi Nobel-díj, 2002.) (Ford.: Zsámboki Mária.) 139–142.; Heller Ágnes: A Sorstalanságról – húsz év után. 143–166.; Kertész Imre a Múlt és Jövőben. 167.

337. Kőbányai János:
Jób díja. Háttér és recepció. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 163 l.

338.
Kertésznapló. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 175 l.

339. Szirák Péter:
Kertész Imre. Pozsony 2003. Kalligram, 217 l. /Tegnap és Ma/
ISMERTETÉS:: – –: = Magyar Hírlap, 2003. márc. 1., 51. sz. 30. ― Balassa Péter = Élet és Irodalom, 2003. márc. 21., 12. sz. 22. ― Takács Ferenc = Népszabadság, 2003. márc. 29., 74. sz. Könyvszemle c. mell., 33. ― Perecz László = Népszabadság, 2003. ápr. 19., 92. sz. 31. ― Szilágyi Zsófia = Bárka, 2003. júl.- aug. 4. sz. 131–135. ― Gerold László = Vigilia, 2003. szept., 9. sz. 716–717. ― Kálmán C. György = Élet és Irodalom, 2003. szept. 19., 38. sz. 23. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2003. nov., 11. sz. 9–11. ― Ambrus Gábor = Irodalomtörténet, 2003. 3. sz. [ősz] 501–511. ― Selyem Zsuzsa = Korunk, 2004. febr., 2. sz. 116–121. ― Bárány Tibor = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 563–570. Simon Attila = Debreceni Disputa, 2003. jan., 1. sz. 48–49.

340. Vári György:
Kertész Imre. Buchenwald fölött az ég. Bp. 2003. Kijárat, 283 l. /Kritikai zsebkönyvtár/
ISMERTETÉS:: Gács Anna = Élet és Irodalom, 2003. jún. 13., 24. sz. 23. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2003. nov., 11. sz. 9–11. ― Mikola Gyöngyi = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 543–547. ― Takáts József = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 548–554. ― Bárány Tibor = Irodalomtörténet, 2004. 2. sz. [nyár] 303–307. ― Selyem Zsuzsa = Alföld, 2005. febr., 2. sz. 99.

2005

341. Molnár Sára:
Ugyanegy téma variációi. Irónia és megszólítás Kertész Imre prózájában. Kolozsvár 2005. Koinónia, 307 l.
ISMERTETÉS:: Demény Péter = Élet és Irodalom, 2005. dec. 16., 50. sz. 23.

Imre Kertész and Holocaust Literature. Indiana 2005. Purdue University Press, 335 l.

2006

342. Kamarás István:
A Sorstalanság sorsa. Szombathely 2006. Savaria University Press, 68 l. /Bár könyvek/

343. Újvári Katalin:
Kézfogás az irodalomban. Kertész Imre Jegyzőkönyv és Esterházy Péter Élet és irodalom című művének szövegtani-stilisztikai összehasonlítása. [K. n.] Kiskunhalas 2006. 47 l. /Fej-jel 6./

2007

344. Földényi F. László:
„Az irodalom gyanúba keveredett”. Kertész Imre-szótár. Bp. 2007. Magvető, 335 l.
ISMERTETÉS:: Gács Anna = Élet és Irodalom, 2007. júl. 6., 27. sz. 27. ― Selyem Zsuzsa = Élet és Irodalom, 2007. júl. 6., 27. sz. 27. ― Salamon János = Magyar Narancs, 2007. aug. 23., 34. sz. 24–25. ― Perecz László = Népszabadság, 2007. szept. 1., 204. sz. Hétvége c. mell., 11. ― Szabó Edina = Műút, 2007. 2. sz. 67–68. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2007. nov., 11. sz. 32–33. ― Krupp József = Múlt és Jövő, 2009. 1. sz. [tavasz] 20–22.

2008

345. Erdődy Edit:
Kertész Imre. Bp. 2008. Balassi, 168 l. /Kortársaink/
ISMERTETÉS:: Rónay László = Vigilia, 2009. szept., 9. sz. 716–718. ― Radvánszky Anikó = Élet és Irodalom, 2009. nov. 6., 45. sz. 26.

2009

346. Heller Ágnes:
Kertész Imre. Négy töredék. Bp. 2009. Múlt és Jövő, 101 l.
TARTALOM:: Négy szál szegfű Kertész Imre nyolcvanadik évfordulójára. [Előszó] 7–13.; A holokauszt mint kultúra. 15–28.; A Sorstalanságról – húsz év után. 29–59.; Költészet és valóság – K. mollban. 61–86.; Stockholm perspektíváján túl. 87–100.
ISMERTETÉS:: Krupp József = Élet és Irodalom, 2010. ápr. 16., 15. sz. 19. ― Láng Zsolt = Élet és Irodalom, 2010. ápr. 23., 16. sz. 19.

347. Hafner Zoltán:
Kertész Imre Bibliográfia. [1975–2009] . Bp. 2009. PIM, 226 l.
ISMERTETÉS:: Székelyné Török Tünde = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. dec., 12. sz. 56–60.

2014

348. Dr. Czeizel Endre – Bárdossy Péter:
Kertész Imre és a sors. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak?. Bp. 2014. Galenus, 143 l.

2015

349. Salánki Ágnes:
Nobel-díjasok műveinek „újraalkotása”. Kertész Imre és Herta Müller művei fordításainak egybevetése. Bp. 2015. Eötvös József Könyvkiadó, 140 l.

2016

350. Kőbányai János:
Kertésznapló. – Saul fia-napló. Bp. 2016. Múlt és Jövő, 134 + 73 l.