Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.
Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.
A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.
Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.
Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.
A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.
A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.
A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.
A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.
A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.
III. Elemzett kötetek
1956. Magyar írók novellái. (Gyűjtötte és összeáll. Pomogáts Béla.) Bp. 2006. Noran, 579 l.
7x7 híres mai magyar regény. Bp. 1997. Móra, 466 l.
A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk.: Molnár Judit. Bp. 2005. Balassi, 737 l.
A Madách Imre Gimnázium Évkönyve 2001–2002. Bp. 2003.
A magyar irodalom történetei 3. kötet. 1920-tól napjainkig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. Bp. 2007. Gondolat, 922 l.
A megértés felé. Szerk. Fűzfa Balázs. Bp. 2003. Pont, 148 l. /Az élményközpontú irodalomtanítási program könyvei 6./
Ámos Imre és a 20. század. Kortárs összművészeti kiállítás. Szerk. Galambos Ádám. Bp. 2013. Corvina–Luther, 175. l. ― CD-melléklettel.
A népiségtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk irodalmáról. Szerk. Bitskey Tibor és Tamás Attila. Debrecen, 1997. KLTE, 124 l.
Angyalosi Gergely: Romtalanítás. Kritikák, esszék, tanulmányok. Bp. 2004. Kijárat, 314 l.
Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2002–2003-ban. Jelentés és dokumentáció. Szerk. Dési János, Gerő András, Szeszlér Tibor, Varga László. Bp. 2004. B’nai B’rith Első Budapesti Közösség,
Antropológia és irodalom. Egy új paradigma útkeresése. Szerk.: Biczó Gábor és Kiss Noémi. Debrecen, 2003. Csokonai, 437 l.
Apokrif. A Szombathelyen, Bozsokon és Velemben 2008. április 18–19-én rendezett Apokrif-konferencia szerkesztett és bővített anyaga. Alkotószerk.: Fűzfa Balázs. Szombathely, 2008. Savaria University Press, 298 l. /A tizenkét legszebb magyar vers 2./
A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről. Szerk. Széplaky Gerda. Pozsony, 2008. Kalligram, 414 l.
Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás. Szerk. Józan Ildikó, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály. Bp. 2003. Osiris, 543 l.
Ács Margit: A hely hívása. Esszék, portrévázlatok, kritikák. Lakitelek, 2000. Antológia, 343 l.
Ács Margit: Jeleneink és múltjaink. Miskolc, 2006. Felsőmagyarország, 258 l.
Ács Pál: Átszitált idő. Tinóditól Tandoriig. Bp. 2014. Kalligram, 595 l.
V. Bálint Éva: Kövek és kavicsok. Bp. 2000. Filum, 336 l.
Bán Zoltán András: Az elme szabad állat. Bp. 2000. Magvető, 476 l.
Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész. Esszék és kritikák. Szerk.: Keresztesi József. Bp. 2009. Scolar, 269 l.
Bán Zsófia: Próbacsomagolás. Esszék. Pozsony, 2008. Kalligram, 213 l.
Bányai János: Talán így. Könyv és kritika III. Újvidék, 1995. Forum, 205 l.
Bányai János: Egyre kevesebb talán. Tanulmányok, kritikák. Újvidék, 2003. Forum, 195 l.
Barlay, Stephen [Bokor István]: Menekülés és megérkezés. Ford.: Kocsis Anikó. Bp. 2006. K. u. K. Kiadó, 207 l.
Bazsányi Sándor: A szájalás szomorúsága. Bp. 2000. JAK–Kijárat, 272 l. /JAK-füzetek 113./
Bazsányi Sándor: „Fehéret, feketét, tarkát…” Változatok iróniára. Pozsony, 2009. Kalligram, 491 l.
Bazsányi Sándor: „Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek…” Változatok a retorikára. Bp. 2003. Kijárat, 172 l.
„Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” Magyar írók Berlinről. Bp. 2007. Magvető, 261 l.
Bombitz Attila: Akit ismerünk, akit sohasem láttunk. Magyar prózaszeminárium. Pozsony, 2005. Kalligram, 371 l.
Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai. Bp. 2008. Vigilia, 211 l. /Vigilia/Esszék/
Bödőcs Tibor: Addig se iszik. Bp. 2017. Helikon, 208 l.
Budapesti aggadák. Novellaantológia. Holocaust utáni próza. Összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Kőbányai János. Bp. 1999. Múlt és Jövő, 343 l.
Burger Barna: Fej vagy írás. 92 íróportré. Szerk.: Hafner Zoltán. Bp. 2005. PrintXBudavár, 207 l.
Dalos György: Tíz esztendő. Európai naplójegyzetek. Bp. – Pozsony, 2016. Kalligram, 265 l.
Darvas Iván. Emlékkönyv. Bp. 2007. MTI, 127 l. /Film, Színház, Muzsika, 1./
Dávidházi Péter: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Bp., 1998. Argumentum, 409 l.
Dérczy Péter: Vonzás és választás. Debrecen, 2004. Csokonai, 230 l. /Alföld könyvek/
Egytucat. Kortárs magyar írók női szemmel. Bp. 2003. JAK–Kijárat, 234 l.
Elek Tibor: Állítások és kérdések. Tanulmányok, esszék, kritikák, beszélgetések, viták. Bp. 2012. Kortárs, 279 l.
Értelmezések az elmúlt századból. Pécs, 2002. Jelenkor, 248 l. /Sensus Füzetek/
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora. Bp., Magvető, 2003. 452 l.
Faragó Kornélia: Kultúrák és narratívák. Az idegenség alakzatai. Újvidék, 2005. Forum, 176 l.
Farkas István festőművész gyűjteményes kiállítása. Szerk.: S. Nagy Katalin és Mattyasovszky Zs. Péter. Bp. 2005. Budapesti Történeti Múzeum, 80 l. [Kiállítási katalógus.]
Ferch Magda: Francia kapcsolataim. Egy frankomán újságíró beszélgetései. Athenaeum, 2005. 292 l.
Földényi F. László: A gömb alakú torony. Pécs, 2003. Jelenkor, 292 l.
Földényi F. László: Egy fénykép Berlinből. Esszék, 1991–1994. Bp., 1995. Liget, 251 l. Liget könyvek/
Freud, Sigmund: Mózes – Michelangelo Mózese. (Két tanulmány). Szöveggond., jegyz.: Ara-Kovács Attila. Bp. 1987. Európa, 266 l. /Mérleg/
Gábor Áron. Bp. 2000. Art Craft Studio, 121 l.
Gács Anna: Miért nem elég nekünk a könyv. A szerző az értelmezésben, szerzőség-koncepciók a kortárs magyar irodalomban. Bp. 2002 [2003]. Kijárat, 273 l.
Gyimesi Tímea: Szökésvonalak. Diagrammatikus olvasatok Deleuze nyomán. Bp. 2008. Kijárat, 188 l.
Györffy Miklós: Új magyar prózaszemle. Nyolcvanas évek. Pécs, 1992. Jelenkor, 213 l.
Györffy Miklós: Magyar elbeszélő szólamok. Bp. 2004. Kalligram, 329 l.
György Péter: Kádár köpönyege. Bp. 2005. Magvető, 292 l.
Halmai Tamás: Az anyagtalan morfológiája. Esszék, kritikák. Pécs, 2014. Kronosz, 421 l.
Heller Ágnes: Auschwitz és Gulág. Bp. 2002. Múlt és Jövő, 117 l.
Heller Ágnes: Az idegen. Bp. 1997. Múlt és Jövő, 256 l.
Heller Ágnes: Kertész Imre. Négy töredék. Bp. 2009. Múlt és Jövő, 101 l.
Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015. Bp. 2015. Múlt és Jövő, 276 l.
Heller Ágnes: Pikareszk Auschwitz árnyékában. (Négy tanulmány) Bp. 2003. Múlt és Jövő, 141 l.
Heller Ágnes: Trauma. Bp. 2006. Múlt és Jövő, 140 l.
Holmi 1989–2014. Antológia I. Szépirodalom. Vál.: Réz Pál, Radnóti Sándor, Szalai Júlia, Várady Szabolcs, Voszka Éva, Závada Pál. Bp. 2015. Libri, 582 l.
Holokauszt múzeum, Hódmezővásárhely. [Katalógus.] Összeáll. Schmidt Mária. Szerk. Körmendy Zsuzsa. Hódmezővásárhely, 2004. 88 l.
Holokauszt-olvasókönyv. Összeáll. Kőbányai János. Bp. 2016. Múlt és Jövő, 791 l.
Holokausztoktatás és autonómiára nevelés. Szerk. Kovács Mónika. Bp. 2001. Hannah Arendt Egyesület, 172 l.
Hommage à Fejtő Ferenc. A 90 éves Fejtő Ferenc köszöntése emlékezésekkel és tanulmányokkal. Szerk.: Jacqueline Cherruault-Serper. Bp. 1999. Világosság, 307 l.
Hungarikonok. [Bp.] 2010. Kárpáti-gyűjtemény, 143 l.
Hungarikon. [Bp.] 2012. Kárpáti-gyűjtemény, Maszk és Ecset Közhasznú Alapítvány, 95 l.
Húsz év. A Széchenyi István Irodalmi és Művészeti Akadémia története. Bp. 2013.
Identitás és kulturális idegenség. Szerk.: Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő. Bp. 2003. Osiris, 425 l.
Imre László: „Felszabadult” irodalom? Műfajok válaszútján a XX. század második felében. Szombathely, 2007. Savaria University Press, 196 l. /Isis könyvek/
Irodalom a forradalomban. Emlékülés az MTA Irodalomtudományi Intézetében 2006. október 15. Szerk.: Angyalosi Gergely. Bp. 2008. Universitas, 176 l.
Írók, költők. A–K. Első könyv. Bp. 2013. Budakönyvek, 98 l. /Híres magyarok/
Kálmán C. György: Mű- és valódi élvezetek. Pécs, 2002. Jelenkor, 217 l.
Kardos G. György: Csak úgy mesélek. Bp. 2000. Göncöl, 165 l.
Keresztesi József: Hamisopera. Kritikák 1999–2007. Pozsony, 2007. Kalligram, 262 l.
Ki volt Edgar Allan? Hét új kisregény Ausztriából és az NSZK-ból. Vál., utószó: Györffy Miklós. Bp. 1982. Európa, 601 l.
Konrád György: Az író és a város. Esszék, előadások. Bp. 2004. Noran, 502 l.
Kortárs irodalmi olvasókönyv. Szemelvények, íróportrék, bibliográfia. 1. kötet Fel. szerk.: Menyhért Anna. Szerk.: Kiss Noémi, Parragh Szabolcs, Vaderna Gábor. Bp. 2006. Anonymus – Ráció, 457 l.
Kőbányai János: A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszántás. Bp. 2012. Múlt és Jövő, 644 l.
Körkép 2003. Bp. 2003. Magvető, 240 l.
Közös örökségünk. Szerk. Galambos Ádám. Bp. 2009. Luther, 178 l. /Asztali beszélgetések 3./
Margócsy István: Hajóvonták találkozása. Tanulmányok, kritikák a mai magyar irodalomról. Bp. 2003. Palatinus, 461 l.
Márton László: Zokogó Zarándokok. Történelem, irodalom, önéletrajz-szilánkok. Bp. 2016. L’Harmattan, 199 l.
Menekülés a homályba. Osztrák elbeszélők a XX. század első felében. Vál. és az életrajzi jegyzeteket írta: Kajtár Mária. Bp. 1988. Európa, 547 l.
Menyhért Anna: Elmondani az elmondhatatlant. Trauma és irodalom. Bp. 2008. Anonymus – Ráció, 237 l.
Miért olvassák a németek a magyarokat? Befogadás és műfordítás. Szerk. Bernáth Árpád és Bombitz Attila. Szeged, 2004. Grimm, 286 l.
Murányi Gábor: A múlt szövedéke. Históriák a megbicsaklott 20. századból. Bp. 2004. Noran-Kiadó Kft., 534 l.
Nádas Péter: Hátországi napló. Pécs, 2006. Jelenkor, 250 l.
Olasz Sándor: Mai magyar regények. Poétikai változatok fél évszázad regényirodalmában. Bp. 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó, 239 l.
Ottlik. (Emlékkönyv.) Vál. és szerk. Kelecsényi László. Bp. 1996. Pesti Szalon, 455 l.
Pályi András: Múlás és maradás. Rádiónapló. Pozsony, 2004. Kalligram, 307 l.
Pelle János: Zsidó gombolyag. Bp. 2007. Ráday Könyvesház, 180 l.
Pór Péter: Tornyok és tárnák. Bp. 2013. Pesti Kalligram, 318 l.
Prózafordulat. Szerk.: Györffy Miklós, Kelemen Pál, Palkó Gábor. Bp. 2007. Kijárat, 291 l.
Radnóti Sándor: A piknik. Írások a kritikáról. Bp. 2000. Magvető, 332 l.
Radnóti Sándor: Műhelymunka. Debrecen, 2004. Csokonai, 162 l. /Alföld könyvek/
Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások. Pécs, 2010. Jelenkor, 332 l.
Rákai Orsolya: Utazások a Fekete Királynővel. (Írások az írásról és irodalomról.) Bp., 2007. Kijárat, 201 l.
Rákos Péter: Prágai őrjárat. Pozsony, 1995. Kalligram, 260 l.
Rosenfeld, Alvin H.: A holokauszt vége. Ford.: Kovács Sz. Anna. Bp. 2013. Gondolat, 345 l.
Salamon János: A szív arisztokratikus szokásai. Bp. 2016. Kalligram, 329 l.
Sándor Iván: A jövő árnyéka. Bp. 2016. Kalligram, 134 l.
Sándor Iván: Séta holdfényben. Szeged, 2004. Tiszatáj, 409 l.
Schiff András a zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról. Bp. 2003. Vince, 231 l.
Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt. Esszék diktatúráról és demokráciáról. Bp. 2010. XX. Század Intézet, 311 l.
Schmidt Mária: Veszélyzónában. Esszék. Bp. 2016. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 341 l. (Németül: uo., 2017.)
Selyem Zsuzsa: Fehérek közt. Bp. 2007. Vigilia, 239 l. /Vigilia/Esszék/
Selyem Zsuzsa: Fiktív állatok. A rezisztencia irodalmi formáiról. Kolozsvár, 2014. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság 280 l. /Tanulmányok 2./
Sine ira et studio. Harag és elfogultság nélkül. Szerk.: Jahn Ágnes. Bp. 2005. ELTE–MTT, 187 l. /A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XXXII./
Somlyó György: Írjak? Ne írjak? Bp. 2005. Nap Kiadó, 235 l.
Spiró György: Magániktató. Bp. 1985. Szépirodalmi, 660 l.
Spiró György: Mit ír az ember, ha magyar? Esszék 1994–2003. Bp. 2003. Ab Ovo, 227 l.
Spiró György: Válogatott esszék 1979–2016. Bp. 2016. Magvető, 375 l.
Steko [Stekovics Gáspár]: Képpel/írott/táj. Bp. 2015. Colorcom, 185 l.
Szarajevó. Egy antológia. Szerk.: Csejdy András. Bp. 1994. Kozmopolisz Rt. 379 l. /Narancs Könyvek/
Szász Imre: Háló nélkül. Bp., 1978. Szépirodalmi, 378 l.
„Száz év múlva is emlékezett dolgokra…” Ottlik Géza első évszázada. Szerk.: Finta Gábor és Fűzfa Balázs. Szombathely, 2015. Savaria University Press, 256 l. /Ottlik-könyvtár III./
Szegedy-Maszák Mihály: A megértés módozatai. Fordítás és hatástörténet. Bp. 2003. Akadémiai, 141 l.
Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. 13. kötet. Sátoraljaújhely, 2003.
Szerelmünk, Szigliget. Szerk. Kelecsényi László. Bp. 2005. Holnap, 159 l.
Szirák Péter: Folytonosság és változás. Debrecen, 1998. Csokonai, 153 l. /Alföld könyvek/
Szó–Elbeszélés–Metafora. Műelemzések a XX. századi magyar próza köréből. Szerk.: Horváth Kornélia, Szitár Katalin. Bp. 2003. Kijárat, 471 l.
Szörényi László LXX. Szerk.: Hafner Zoltán. Bp. 2015. Nap Kiadó, 111 l.
Szövegek között V. (Fejezetek a mai magyar irodalomból) Szerk.: Fried István. Szeged, 2001. SZTE BTK, 212 l.
Szövegek között XVI. Irodalomtörténet- és elmélet, színházelmélet és komparatisztika. Szeged, 2011. SZTE BTK, 256 l.
Szűcs Teri: A felejtés művészete. Bp. 2011. Kalligram, 221 l.
Találunk szavakat. Válogatott írások Esterházy Péter műveiről, 1974–2008. Bp. 2010. Magvető, 268 l.
Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában. A 2013-ban Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktoriskola által azonos címmel rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk.: Boros Oszkár, Horváth Kornélia, Osztroluczky Sarolta, Varró Annamária, Zsuppán Klaudia. Bp. 2014. Gondolat, 292 l. /Kultúra – irodalom/
Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország – beszélgetések, elemzések. Bp. 2015. Kortárs, 492 l.
Újhold-Évkönyv 1991. 1. sz. Szerk.: Lengyel Balázs. Bp. 1991. Magvető, 303 l.
Válogatott Holmi. Antológia. Szerk.: Domokos Mátyás, Fodor Géza, Radnóti Sándor, Réz Pál, Várady Szabolcs. Bp. 1995. Holmi–Magvető, 350 l.
Vámos Miklós: Kedves kollégák. 1. kötet. Bp. 2010. Európa, 419 l.
Vándor szövevény. Az Alföld Stúdió antológiája. Szerk.: Szirák Péter. Debrecen, 2001. Alföld, 197 l.
Váradi Júlia: A szabadság foka. 50 beszélgetés. Bp. 2005. Noran, 354 l.
Varga Lajos Márton: Kritika két hangra. Bp. 1994. Pesti Szalon, 223 l.
Vincze Attila Tamás: Színészeink Versközelben. Gyöngyös, 2004. Pallas, 207 l.
Visky András: A különbözőség vidékén. Bp. 2007. Vigilia, 246 l. /Vigilia/Esszék/
„Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalmban. Szerk.: Schein Gábor, Szűcs Teri. Bp. 2013. ELTE Eötvös Kiadó, 286 l.