Bibliográfia

Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.

Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.

A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.

Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.

Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja. 

A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.

A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.

A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.

A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.

A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.

A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.

4. Interjúk, nyilatkozatok

1983

189. B.: 
Szigligeti ajánlások. Szabad Föld = 22. sz. 13.
— K. I. nyilatkozatával, a könyvheti újdonságok kapcsán.
190. [Albert Gábor] A. G.: 
Sorstalanság? Min dolgozik Kertész Imre?. Magyar Nemzet = 203. sz. 6.
— A Sorstalanságról és készülő új regényéről.

1988

191. Nádor Tamás: 
Tiszteletpéldány az olvasónak. Kertész Imre: A kudarc. Könyvvilág = 8. sz. 5.
— Fotóval.

1990

192. Barabás Tamás: 
Volt egyszer egy Csacsi-fogat. Esti Hírlap = 133. sz. 2.
193. [Barabás Tamás] (bt): 
Maradnak az Írószövetségen kívül. Esti Hírlap = 231. sz. 1.
— K. I. nyilatkozatával, Csoóri Sándor Nappali hold c. esszéjével kapcsolatban. L. még 59.

1991

194.
Ez a szakadatlanul szolgálatot teljesítő kivégzőosztag…. Korunk = 4. sz. 431–432.
— Válaszok a folyóirat Beszéljünk a gyűlöletről c. körkérdésére. Ua. 250.
195. Lukácsy András: 
Fel kellene szabadulni. Magyar Hírlap = 246. sz. Ahogy tetszik c. mell., I.
196. Vig Monika: 
Az eltökélt pesszimizmus.. Magyar Narancs = 22. sz. 10. ― Ua. 14., 37., 224., 312.
197. Kornis Mihály: 
Miért van ott, ahol van?. Beszélő = 43. sz. 39–42.
— Elhangzott a Magyar Rádióban 1991. febr. 22-én.
198. Budai Katalin: 
„A művészethez elég az igazság”. Magyar Napló = 14. sz. 14–17.
— Fotóval.

1992

199. Csáki Judit: 
Sors és sorstalanság. Kritika = 3. sz. 24–26.
— Elhangzott a Magyar Rádióban 1991. dec. 11-én. ― Fotóval.
200. Kájé: 
Hagyomány születik? Koncert és felolvasás. Déli Hírlap = 202. sz. 1.
— K. I. és Kocsis Zoltán miskolci estjéről. Fotóval.
201. Bán Zoltán András: 
Egy eléggé szűk ketrecbe zárt író. Beszélő = 41. sz. 38–41.
— Fotóval.

1993

202. Láng Zsuzsa: 
„Én kétféle diktatúrát is átéltem.”. Népszabadság = 34. sz. 17.
203. Karácsony Ágnes: 
Save Our Sors. Kurír = 149. sz. 9.
— Fotóval.
204. Barabás Tamás: 
Sorstalanság mindenütt. Népszava = 158. sz. 6.
— A regény újabb kiadása kapcsán; külföldi kiadásokról és színdarabtervéről is.
205. Wilheim András: 
„…magamban szakadatlanul glosszákat írok”. Orpheus = 2-3. sz. [nyár-ősz] 149–161.
206. Schauschitz Attila: 
„Auschwitz ideális kiindulópont”. Magyar Narancs = 44. sz. 36–37.
— Fotóval.

1994

207. Szebényi Cecília: 
Át nem lépve a szabadság kapujának a küszöbét. Beszélő = 9. sz. 32–34.
— Fotóval.
208. Mihancsik Zsófia: 
Spielberg bárkája. Filmvilág = 4. sz. 24–30
— Kerekasztal-beszélgetés Steven Spielberg Schindler listája c. filmjéről Balassa Péterrel, Kertész Imrével, Kovács András Bálinttal és Szilágyi Ákossal.
209. Barna Imre: 
Lágerirodalom. Beszélgetés Balassa Péterrel, Kertész Imrével és Szilágyi Ákossal. Kritika = 4. sz. 21–24.
— A Magyar Rádió Társalgó c. műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
210. Szántó T. Gábor: 
„Auschwitz szól belőlem”. Szombat = 4. sz. 35–41.
— A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben 1993. febr. 13-án elhangzott beszélgetés 1994 januárjában kiegészített, szerkesztett változata. Ua. (A haláltudat mint vitális erő címmel) 14., 37., 224., 312.
211. Varga Lajos Márton: 
Egy városnak életfeladat kell. Népszabadság = 81. sz. Budapest c. mell., VIII.
— Fotóval.
212. Mihancsik Zsófia: 
„Ha igaz a szöveg, igaz lesz a mondása is”. Beszélő = 21. sz. 32–37.
— Beszélgetés Kertész Imrével, Esterházy Péterrel, Parti Nagy Lajossal, Kornis Mihállyal, Szilágyi Ákossal és Mészöly Miklóssal, a velük készített hangkazetták kapcsán. L. még 215.
213.
Mit ír?. Népszabadság = 129. sz. Könyvszemle c. mell., 4.
— A tervezett Felszámolás c. színdarabról.
214. Kertész Imre: 
Nyílt levél. Élet és Irodalom = 24. sz. 3.
— Válasz a lap körkérdésére. K. I. is letiltotta művei sugárzását a Magyar Televízióban és Rádióban. (K. I. Nagy N. Péternek írt levelével; D.: 1994. jún. 12.)
215. Murányi Gábor: 
Hangírók. HVG = 26. sz. 75–76.
— A Jegyzőkönyv hangfelvételéről. A hangkazetta adatai: 325. L. még 212., 272. Fotóval.
216. Mihancsik Zsófia: 
A szellemi élet az ellentétekből él. Népszabadság = 183. sz. Könyvszemle c. mell., 1.
217. Réczey Tamás: 
Az öreg. Élet és Irodalom = 48. sz. 7.

1995

218. Bán Zoltán András: 
„…az embernek még otthon is gázálarccal kellett lélegeznie”. Élet és Irodalom = 39. sz. 3.
219. Barabás Tamás: 
Német irodalmi díj Kertész Imrének. Pesti Riport = 248. sz. 3.
— A Brandenburgi Irodalmi Díj kapcsán.

1996

220. Ferch Magda: 
A megfogalmazás kalandja. Magyar Nemzet = 29. sz. 18.
— Fotóval. Ua. 37., 296., 312.
221. Volker Hage–Martin Doerry: 
„Bántani akarom az olvasóimat”. (Ford.: Tarnói Judit.). Élet és Irodalom = 21. sz. 5.
— Az interjú eredetileg a Der Spiegel 1996. ápr. 29-ei számában jelent meg
222. Szőnyei Tamás: 
„Nem érzem magam téves helyen…”. Magyar Narancs = 51–52. sz. 8–9., 32.
— Fotóval.

1997

223. Lukácsy András: 
Megérteni a századot. Magyar Hírlap = 173. sz. 11.

1998

224.
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt.
- Az eltökélt pesszimizmus. Víg Monika: [Int.] 157–164. ― Ua. 14., 37., 210., 312.
- Az Auschwitzban rejlő kegyelem. Adelbert Reif: [Int.] 165–180. ― Ua. 14.
- A haláltudat mint vitális erő. Szántó T. Gábor: [Int.] Ua. 14., 37., 159.., 253.
225. [Szondi György] Sz. Gy.: 
[Magántörténelmi vallomás.]. Polisz = 44. sz. 94–96.

1999

226. V. Bálint Éva: 
Értékek háborúja. Magyar Hírlap = 118. sz. 12.
— A koszovói háború kapcsán. Ua. 229., 234. L. még 497., 498.
227. Vörös István: 
A vizsgálódó mondat. Élet és Irodalom = 45. sz. 3–4.
228. [Mátraházi Zsuzsa] (mátraházi): 
Aki külföldön lett „próféta”. Könyvhét = 22. sz. 5. l.
229. V. Bálint Éva: 
Borzalmas volt és szép. Magyar Hírlap = 05. sz. 8. ― Ua. 226., 234.
— Részletek: Magyar Hírlap, 2002. okt. 12., 239. sz. 10.

2000

230. Valachi Anna: 
Harc és menedék az írói gályapadon. Népszava = 102. sz. 12.
— A Herder-díj elnyerése kapcsán. L. még 515.
231. Somi Éva: 
„Nevelődési regény.”. Köznevelés = 34. sz. 15.
232. Ferch Magda: 
Megbékélésre kellene törekedni. Magyar Nemzet = 272. sz. 14.
— A Die Welt c. napilap irodalmi díja kapcsán
233. Pál Melinda: 
„Nem érdekel az írástudók felelőssége”. Népszava = 276. sz. Szép Szó c. mell., 4.
234. V. Bálint Éva: 
Kövek és kavicsok.

Borzalmas volt és szép. 46–50. ― Ua. 229.
Értékek háborúja. 134–136. ― Ua. 226

2001

235. Scipiades Erzsébet: 
Krumplitalálkozás. Magyar Hírlap = 59. sz. 16
236. V. Bálint Éva: 
Megoldást a terror sohasem hozhat. Magyar Hírlap = 222. sz. 14.
— A New York-i terrortámadás kapcsán.
237. Várkonyi Benedek: 
A naplóírók történelme. Beszélgetés Kertész Imre íróval, Gyáni Gábor és Kövér György történésszel. Café Bábel = 3. sz. [ősz] 29–34.
— A Magyar Rádió Fórum c. műsorának bővített, szerkesztett változata
238. [Szálinger Balázs] Kolon István: 
A szabadság aktusa. A Dunánál = próbaszám 75–77. ― Ua. 261.
239. Kovács Mónika: 
Holokauszt Emléknap Magyarországon: Történelem – emlékezet – demokrácia. Kerekasztal-beszélgetés Kende Péterrel, Kertész Imrével, Kovács Andrással és Szántó T. Gáborral. . Holokausztoktatás és autonómiára nevelés = 19–27.
— Beszélgetés a budapesti Goethe Intézetben. D.: 2001. febr. Ua. 240.

2002

240.
Holokauszt Emléknap Magyarországon: Történelem – emlékezet – demokrácia. Kerekasztal-beszélgetés Kende Péterrel, Kertész Imrével, Kovács Andrással és Szántó T. Gáborral. . Szombat = 1. sz. 25–28. ― Ua. 239.
241. Kerékgyártó György: 
Az elsötétítés kora. Egy valódi modern darab. Népszava = 53. sz. 12.
— K. I. Spiró György Elsötétítés c. darabjáról. L. még 107.
242. Vickó Árpád: 
„A demokrácia kultúra”. Hungarológiai Közlemények = 2. sz. 131–146. ― Ua. 335.
— D.: 1993. júl. 25. Jav. változat: 37., 309, 312.
243.
„Ma este pezsgőzünk a barátaimmal”. Blikk = 276. sz. 2.
244. L. Szél Júlia: 
Kertész Imre Nobel-díjas. Budapesti Nap = 10. sz. 1., 3.
245.
„Talán minden magyar írónak biztatást jelent”. Magyar Hírlap = 238. sz. 2.
246. Dunai Péter: 
Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. Népszabadság = 238. sz. 9.
247. Gerhardt Máté: 
„Sohasem gondoltam a pénzre”. Blikk = 277. sz. 3.
248. Dallos Zsuzsa: 
Akkor is magyar író vagyok!. Fejér megyei Hírlap = 299. sz. 10.
249. Petri Lukács Ádám: 
Ott hatok, ahol a holokausztot emberi tragédiának tekintik. Népszava = 239. sz. 12.
250.
Kertész Imre Nobel-díjas író a gyűlöletről. Szabadság = 236. sz. 10.
— D.: 1991. Ua. 194.
251. Szép Zoltán János: 
„A Nobel-díj adómentes”. Vasárnapi Blikk = 278. [41.] sz. 10–11.
252. Sándor Zsuzsa: 
Nobel-díjas magyar. 168 Óra = 42. sz. 24–25.
253. Sz[őnyei] T[amás]: 
„Tea gőzéből a múlt”. Magyar Narancs = 42. sz. 29.
254. Bársony Éva: 
Sorstalanság-film: készenlét a rosszra. Hihetetlen erőt és energiát adhat a holokauszttal való szembenézés. Népszava = 245. sz. 11.
255. Király Levente: 
A Nobel-díjat mindig valaki más kapja. Népszabadság = 247. sz. 12.
256. Pelle János: 
A Nobel-díj üzenete. Heti Válasz = 43. sz. 52–53.
257. Szegő András: 
Az év embere. Nők Lapja = 43. sz. 9.
258. Mátraházi Zsuzsa: 
A nagy Pán meghalt! Egy nap Kertész Imrével. Könyvhét = 21. sz. 5–6.
259. Görgey Gábor: 
Sorstalanság. Könyvhét = 21. sz. 11–13.
— A Magyar Televízióban 1996-ban készült beszélgetés szövege. A regény németországi sikeréről. L. még 467, 475.
260. Szilágyi Ákos: 
2000-beszélgetés Kertész Imrével. 2000 = 11. sz. 5–11.
— D.: 1995. dec. 21.
261. [Szálinger Balázs] Kolon István: 
A szabadság aktusa. A Dunánál = 10. sz. 33–35.
— D.: 2001. nyár. Ua. 238.
262. Csáky Zoltán: 
Interjú Kertész Imrével. A Dunánál = 10. sz. 37–38.
— Elhangzott a Duna Televízióban, 2002. okt. 13-án. L. még 749.
263. Horváthy Görgy: 
Az önvizsgálat gazdagít. A Nobel-díjas Kertész Imre a készülő regényről, filmről, a szembenézés hiányáról. Koktél = 5. sz. 12–14.
264. Mátraházi Zsuzsa: 
Az első magyar irodalmi Nobel-díjas. Kertész Imre külföldön lett próféta. Premier = 6–7.
— K. I. levelével, fakszimile. D.: 1998. nov. 25.
265. Nagy Emőke: 
A sorstalan ember sorsa. Beszélgetés a Nobel-díjas Kertész Imrével. Nők Lapja = 45. sz. 22–23.
266. Bőhm Ágnes: 
„Én Auschwitzot igazán a magyar kommunista diktatúrában értettem meg”. Szombat = 10. sz. 5–7.
— Az interjú eredetileg az izraeli Jediot Ahronot c. napilap 2002. okt. 13-ai számában jelent meg.
267. Váradi Júlia: 
Bizarr „kiváltság”. Új Könyvpiac = [9. sz.] 6–7. ― Ua. 297.
268. Guther M. Ilona: 
Budapest díszpolgára lett. Interjú Kertész Imrével. Romániai Magyar Szó = 4328. sz. 1., 8.
269.
Lépésről lépésre a Nobel-díj felé. Népszava = 9. 286. sz. 13.
— Részletek a svéd állami televíziónak adott interjúból; közzéteszi: Hegedűs Zsolt.
270. Szőnyei Tamás: 
„Magyarországot mindenütt szeretik”. Magyar Narancs = 50. sz. 6–7., 35.
271.
Köszönöm. Magyar Hírlap = 299. sz. 26.
— Rögtönzött beszéd; elhangzott Az év embere díj átadásakor, dec. 18-án. L. még 916.

2003

272. Murányi Gábor: 
„Egyelőre még tanulóvezető vagyok”. Kritika = 3. sz. 14–16.
— D.: 1994. A Jegyzőkönyvről és rádiós felolvasásokról. L. még 215.
273. Dunai Péter: 
Ki vett jegyet a jeruzsálemi buszra?. Népszabadság = 62. sz. 11.
— Uo. külön nyilatkozat is K. I-től.
274. Rádai Eszter: 
„A Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írtam”. Élet és Irodalom = 22. sz. 3., 8.
— L. még 1037.
275. Muhi Klára: 
A forgatókönyv biankó csekk. Filmvilág = 6. sz. 4–6.
— A Sorstalanság megfilmesítéséről. Uo. beszélgetés Koltai Lajossal is.
276. Murányi Gábor: 
„A Nobel-díjat zavaró repülésnek éreztem”. HVG = 36. sz. 47–48.
277. Inotai Edit: 
Nem értem, miért tilos a bírálat. Népszabadság = 208. sz. Hétvége c. mell., 1.
— A Felszámolás megjelenése alkalmából.
278. Gréczy Zsolt – Szále László: 
A túlélés koreográfiái. Magyar Hírlap = 214. sz. 8.
— A Felszámolás megjelenése alkalmából. Fotóval.
279. Szálinger Balázs: 
Az utolsó perspektíva. Wan2 = 72.
— A Felszámolás megjelenése alkalmából.
280. Mátraházi Zsuzsa: 
A Felszámolás zaklatott, mint az élet. Könyvhét = 19. sz. 4–5.
281. Dorogi Katalin: 
A magyar irodalom Európában. Kincs, ami van = [1. sz., tél] 6.
— Kortárs írók az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán.

2004

282. Varsányi Gyula: 
Szoknunk kell Európában élni. Népszabadság = 96. sz. 12.
283. Gréczy Zsolt – Szále László: 
„A magyar regény utolérte Európát”. Magyar Hírlap = 99. sz. 14.
284. Selyem Zsuzsa: 
Az idegen megszólalásai. Jelenkor = 5. sz. 531–536.
— D.: Berlin, 2003. márc. 14.
285.
Van feladat. Magyar Hírlap = 101. sz. 5.
— Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából.
286. Dalos György: 
Berlin, Budapest – ketten ugyanarról. Beszélgetés Günter Grass-szal és Kertész Imrével. Élet és Irodalom = 20. sz. mell. I–III.
— L. még 1202–1205.
12