Kertész Intézet – Bibliográfia

Bibliográfiánk teljességre törekvően regisztrálja Kertész Imre 1975 és 2018 között nyomtatásban megjelent műveit, az eközben született magyar nyelvű szakirodalmat, és kiegészül a szépirodalmi munkák színpadi és filmadaptációinak adataival. E csoportosításnak megfelelően az összeállításunk két fő részből áll, amelyek mindegyike további alfejezetekre tagolódik. A tételek valamennyi esetben kronologikusan követik egymást.

Az első fő részben szerepelnek az író kötetben, periodikumokban és antológiákban megjelent műveinek, műfordításainak, valamint a vele készült interjúknak és nyilatkozatoknak az adatai, s ebben a részben kaptak helyet műveinek hangoskönyvként vagy digitalizált formában megjelent kiadványai.

A második fő rész a Kertész Imréről szóló szakirodalmat tartalmazza: ezen belül külön alfejezetben találhatók az önálló kötetben megjelent munkák és külön alfejezetben a periodikumokban és vegyes tartalmú tanulmánykötetekben megjelent írások; végezetül pedig a szépirodalmi művek alapján készült magyar nyelvű színpadi és filmadaptációk.

Az első rész köteteket bemutató fejezetében az adott mű leírása és tartalmi ismertetése, majd a korabali kritikai fogadtatása következik, a recenziók publikációs időrendjében. Ha egy-egy kötet többször is megjelent, általában az első megjelenésnél találhatók a későbbi kiadások ismertetései is – a Sorstalanság kritikai visszhangja azonban különválasztva szerepel, hogy ezáltal is jobban követhető legyen a regény recepciótörténete. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ismertetések címei ezeken a helyeken nincsenek feltüntetve, mivel később a szakirodalom periodikus alfejezetében azzal együtt olvashatók.

Az író periodikumokban és antológiákban megjelent műveit tartalmazó fejezetben az utánközlések is megtalálhatók, amelyekre minden esetben utalás is történik, csakúgy, mint a cím- és szövegváltozatokra. Ha egy-egy írás címéből nem derül ki annak témája, az annotációban erről is tájékozódhat a felhasználó; ugyanígy az előadások elhangzásának helyéről és idejéről, s arról is, ha valamely műnek, esetleg interjúnak volt kritikai visszhangja.

A műfordítások szintén időrendben, éves tagolásban követik egymást, ám ha valamely kötet többször is megjelent, ugyanazon tételen belül szerepel. Ha egyes drámafordításokból színházi előadás is született, annak adatai az annotációban kaptak helyet. Két drámafordítás (Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy, Elias Canetti: Esküvő) nem jelent meg ugyan nyomtatásban, viszont volt színpadi premierjük. Mivel gépiratuk közgyűjteményben hozzáférhető, ezek is besorolást kaptak e fejezetben.

A második, szakirodalmat bemutató fő részben szintén külön kerültek az önálló, monografikus igényű művek és tanulmánykötetetek, valamint azok ismertetései. Az ezt követő alfejezet a periodikumokban és gyűjteményes kiadványokban megjelent írásokat veszi sorra. A havi lapok egységesen az adott hónap elejére, a negyedévenként megjelenők az évnegyed elejére, a kéthavi lapok az első hónap elején szerepelnek. Az azonos időpontban megjelenő lapok között a címük betűrendje adja a sorrendet. A vegyes tartalmú tanulmánykötetetek, antológiák mindig az adott év végére kerültek, a szerzők nevének alfabetikus rendjében.

A tételleírásokat ezúttal is műfajmegjelölés és gyakran annotáció követi: tartalmi megjegyzés, pontosítás, illetve datálás, amennyiben az adott írás keletkezése nem egyezik a publikálás évével, végül pedig utalók is lehetnek, amelyek az egyes írások azonosságát vagy összetartozását jelzik. A L.és a L. még utaló jelzi, ha az adott tétellel kapcsolatban további információk találhatók még a bibliográfiában; az Ua.rövidítés pedig az adott szöveg további megjelenéseit rögzíti.

A művek adaptációival, s különösen a Sorstalanságmegfilmesítésével kapcsolatos szakirodalom csak szórványosan kapott helyet összeállításunkban – leginkább azok a cikkek kerültek felvételre, amelyek szorosabban kötődnek az adott műhöz, illetve ha az író személyesen is részt vett például a regényéből készült film forgatásán, s az aktuális sajtótájékoztatókon.

A bibliográfiát az elemzett kötetek részletes jegyzéke zárja, ezek ugyanis a tételleírásoknál csak rövidített formában (szerző, cím, megjelenés éve) olvashatók. – Munkánk anyaga (autopszián alapulva) tartalmazza a korábbi részleges bibliográfiai gyűjtéseket, válogatásokat, valamint A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–75(Szerk.: Pajkossy György) és A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976-tól 1990-ig kiadott gyűjteményeinek vonatkozó anyagát, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Könyvtárában fellelhető cikkeket és újságkivágatokat; az itt közreadott gyűjtemény jelentős hányada azonban így is egyéni kutatómunka eredménye, amelyhez Kertész Imre és Kertész Magda nagy segítséget nyújtott. Az interneten hozzáférhető írások közül csak azok kerültek regisztrálásra, amelyek nyomtatásban is megjelentek.

A jelen bibliográfia korábbi, nyomtatott változata először az író 80. születésnapjára jelent meg 2009-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában – az akkori közel 1300 tétel ezúttal több mint 500 újabb tétellel bővül. A mostani, honlapunkon tanulmányozható változat anyaggyűjtése 2018. októberével zárul, ám a jövőben rendszeresen közzétesszük az újonnan regisztrált írások adatait is. Gyűjtőmunkánk tehát nem tekinthető ezúttal sem befejezettnek. Épp ezért minden észrevételt, kiegészítést és pontosítást szívesen várunk a Kertész Imre Intézet levelezési címére: info@kerteszintezet.hu.

4. Interjúk, nyilatkozatok

2004

284. Selyem Zsuzsa:
Az idegen megszólalásai. Jelenkor = 5. sz. 531–536.

285.
Van feladat. Magyar Hírlap = 101. sz. 5.

286. Dalos György:
Berlin, Budapest – ketten ugyanarról. Beszélgetés Günter Grass-szal és Kertész Imrével. Élet és Irodalom = 20. sz. mell. I–III.

287. Marx József:
A Sorstalanság sorsa. (XIII.) Berlini beszélgetés Kertész Imrével. Premier = 7. sz. 10–12.

288.
„A Magyar Hírlap pótolhatatlan”. Magyar Hírlap = 256. sz. 4.

289.
Az elszemélytelenedés története. Beszélgetés Kertész Imrével a Sorstalanság filmváltozatáról. Népszabadság = 259. sz. Hétvége c. mell., 6–7.

290. Inotai Edit:
Könyveimben a vesztesek oldalán maradok. Népszabadság = 268. sz. 12.

291. Vincze Attila Tamás:
Kertész Imre, a jó vers olvasásáról. V. A. T.: Színészeink Versközelben = 37.

2005

292. [Hafner Zoltán:]:
„…hogy végre elfogadjuk, szabadok vagyunk”. Vigilia = 2. sz. 147–148.

293.
[A Sorstalanság filmbemutatójáról.]. Népszava = 36. sz. Szép Szó c. mell., 2.

294. [Simon Izabella]:
Az a dolgom, hogy beszéljek, hogy írjak. Kertész Imrével az „Olvasó” beszélgetett. Mix Magazin = 30–33.

295. Werner Krisztina:
Az Istenhez vezető út egy metafora. Kertész Imre Pannonhalma vendége volt. Kisalföld = 224. sz. 11.

296. Ferch Magda:
A megfogalmazás kalandja. F. M.: Francia kapcsolataim = 17–22.

297. Váradi Júlia:
A szabadság foka.

Bizarr „kiváltság”.. 145–151. ― Ua. 267.

A múlttal szembe kell nézni. Beszélgetés Kertész Imre Nobel-díjas íróval 2004. áprilisi könyvfesztiválon. 331–336.

2006

298. Mézes Gergely:
„Azért vállalom a felelősséget, ami a könyveimben van”. Magyar Hírlap = 74. sz. 14–15.

299. Szigeti Hajni:
Ami a K. dossziéból kimaradt. Nők Lapja = 15. sz. 97.

300. Mátraházi Zsuzsa:
Beszélgetőkönyv. Kertész Imre élete két hangra. Könyvhét = 9–10. sz. 188–189.

301. Király Levente:
A Nobel-díjas egy napja. Playboy = 6. sz. 56–60.

302. Ráday[!] Eszter:
„»Önéletrajzi regénynek« álcázott tiszta fikciók”. Élet és Irodalom = 30. sz. 7.

2007

303. Hollósi Zsolt:
Az írás sorskérdés. Délmagyarország = 82. sz. 8.

304. Turi Tímea:
„Csak nyelv és semmi más”. Szegedi Egyetem = 8. sz. 1., 11.

305. R. I. A.:
Sietős beszélgetés Kertész Imre Nobel-díjas íróval. Mix Magazin = 113.

306. Hamvay Péter:
Nincsenek szavaink a sorsfordulóinkra. Népszava = 105. sz. 10.

307. Krug Emília:
Közös nyelvünk, a kultúra. 168 Óra = 19. sz. 38–39.

308. Papp Sándor Zsigmond:
Addig él egy könyv, amíg titka van. Népszabadság = 286. sz. Hétvége c. mell., 11.

2009

309. Vickó Árpád:
„... a szomszéd nemzet ugyanúgy megteremti a maga hazug ideológiáját, mint mi…”. Híd = 8. sz. 106–120.

310. Inotai Edit:
Kertész Imre nem akar próféta lenni. Népszabadság = 247. sz. 10.

311. Kőbányai János:
Lót dilemmái a 21. században. Múlt és Jövő = 3. sz. [nov.] 42–46.

312.
Kertész Imre: A megfogalmazás kalandja.
- Az eltökélt pesszimizmus. Víg Monika: [Int.] 31–37. ― Ua. 14., 37., 196.
- „A demokrácia kultúra”. Vickó Árpád: [Int.] 38–62. ― Ua. 37., 242., 309., 335.
- A haláltudat mint vitális erő. Szántó T. Gábor: [Int.] 63–82. ― Ua. 14., 37., 210, 224.
- A megfogalmazás kalandja. Ferch Magda: [Int.] 83–90. ― Ua. 37., 220., 296.
- A folyamatos jelenlét prózája. [A Sorstalanságról.] Hafner Zoltán: [Int.] 91–112. ― Ua. 37.

313. Galambos Ádám:
Az Auschwitz utáni kor. Pódiumbeszélgetés Jutta Hausmann-nal, Kertész Imrével és Schweitzer Józseffel. Közös örökségünk = 43–65.

2010

314. Vámos Miklós:
Az írás cudar örömeiről kellene beszélnem. V. M.: Kedves kollégák 1. köt. = 200–215.

2013

315. Hafner Zoltán:
Felszámolás – Játék, de halálosan komoly. Múlt és Jövő = 2. sz. [nyár] 5–13.

316. Murányi Gábor:
Lét és kényszer. HVG = 41. sz. 36–38.

2014

317. Hafner Zoltán:
Sehogy sem tud megtörténni. Múlt és Jövő = 1. sz. [tavasz] 16–22.

318. Cooper, Thomas:
Dokumentum és fikció. (Ford.: Krakkó Eszter.). Szombat = 9. sz. 16–20.

319. Hafner Zoltán:
A lágerélet meghosszabbítása. Múlt és Jövő = 3. sz. [ősz] 10–21.

2015

320.
Iskolaévek. Beszélgetés Kertész Imrével. Új Pedagógiai Szemle = 1. sz. [jan.-febr.] 5–14.

2016

321.
Az áldozat sem marad ártatlan. [Nyilatkozat; Lejegyezte Hafner Zoltán.]. A csend történései = 94–96.

322.
„Tudni kell a mesterséget”. Magvető Tavaszi Katalógus = [1. sz.] 1.

323.
A Vigilia beszélgetése Kertész Imrével. Vigilia = 10. sz. 772–779.

324.
„Képtelen idők voltak”. K. I.: Az angol lobogó. Hangoskönyv, a szerző előadásában = 57–77

5. Hangkazetta, CD, CD-ROM, Hangoskönyv

1994

325.
JEGYZŐKÖNYV. [Esterházy Péter Élet és irodalom c. írásával közösen.] Hangkazetta, a szerzők előadásában. Rendező: Magos György. Bp. 1994. Bp., Magos és Tsa Bt., /Vox Libris 2./

2002

326.
101 ÉV – KERTÉSZ IMRE NOBEL-DÍJA. A Klubrádió 95.3 hangos emlékkönyve. A december 10-ei műsor CD-változata. Szerk.-műsorvezető: Orosz József. Bp. 2002. Klubrádió,
TARTALOM:: Sorstalanság-részletek Garas Dezső előadásában. Részletek Kertész Imre Heuréka! c. beszédéből a Svéd Akadémia előtt 2002. dec. 7-én. Élő közvetítés a Nobel-díj átadásáról. ― A műsor szereplői: Balassa Péter, Bodor Pál (Diurnus), Csányi Sándor, Gerő András, Grecsó Krisztián, Kende Péter, Kertész Magda, Koltai Lajos, Konrád György, Kornai János, Kornis Mihály, Kosáry Domokos, Magyar Bálint, Medgyessy Péter, Morcsányi Géza, Presser Gábor, Vizy E. Szilveszter.

327.
KERTÉSZ IMRE ÖSSZES MŰVE. Bp. 2002. Neumann János Digitális Könyvtár,
TARTALOM:: Életrajz (Balogh Endre.) – Művek – Bibliográfia – Szakirodalom (Székely András.) Művek (digitalizált kötetkiadások): A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. – A holocaust mint kultúra. – A kudarc. – A nyomkereső. – A száműzött nyelv. – Az angol lobogó. – Gályanapló. – Jegyzőkönyv. – Kaddis a meg nem született gyermekért. – Sorstalanság (regény). – Sorstalanság (filmforgatókönyv). – Valaki más.

2005

328.
HANGOSKÖNYV. Részletek Kertész Imre műveiből, a szerző előadásában. (Szerk.: Kelevéz Ágnes és Hafner Zoltán.). Bp. 2005. Magvető – Petőfi Irodalmi Múzeum,
TARTALOM:: CD I. – 1. Sorstalanság. Részlet a IV. fejezetből. 2. Naplójegyzet 1960-ból. [A muzulmán.] 3. Heuréka! Részlet A stockholmi beszédből. CD II. – 1. Esszémozaik. Részletek a Táborok maradandósága, a Hosszú, sötét árnyék, A Holocaust mint kultúra, A boldogtalan 20. század, A fölösleges értelmiségi, a Haza, otthon, ország és A száműzött nyelv c. esszékből. (Összeáll.: Hafner Zoltán.) 2. Jegyzetek. Válogatás a Gályanapló és a Valaki más c. kötetekből. (Összeáll.: Hafner Zoltán.) 3. [Önarckép helyett.] Részlet a Gályanaplóból.

2007

329.
SORSTALANSÁG. Hangoskönyv. Fölolvassa Mészáros Máté. Rendező: Magos György. Bp. 2007. Magvető,

2015

330.
Kertész Imre – Esterházy Péter: EGY TÖRTÉNET. Kulka János és Esterházy Péter előadásában. Bp. 2015. Mojzer,
TARTALOM:: CD I. – Kertész Imre: Jegyzőkönyv. (Felolvassa Kulka János.) CD II. – Esterházy Péter: Élet és irodalom. (Felolvassa a szerző.)
ISMERTETÉS:: Ruff Borbála = Élet és Irodalom, 2016. máj. 20., 20. sz. 22.

1993

331.
AZ ANGOL LOBOGÓ. Hangoskönyv, a szerző előadásában. 1993. febr. Magyar Rádió,

1. Kötetek és ismeretetéseik

1999

332. Székely András:
Kertész Imre válogatott bibliográfiája (1975–1998).. [K. n.] Bp. 1999. 19 l.

2002

333. Temesi László:
Sors és sorstalanság. Kertész Imre Nobel-díja. H. n. 2002. Szerzői kiadás, 114 l.
ISMERTETÉS:: – –: = Népszabadság, 2002. dec. 13., 290. sz. 25. ― – –: = Déli Hírlap, 2002. dec. 20., 296. sz. 6.

334.
Az értelmezés szükségessége. Bp. 2002. L’Harmattan, 217 l. /Dayka könyvek 1./
TARTALOM:: A szerkesztők előszava. 9–13.; Kaposi Dávid: Narratívátlanság. Kulturális sémák és a Sorstalanság. 15–51.; Kalocsai Katalin: Még létre sem jött, mikor már elveszett. Az identitás építésének nehézségeiről egy szélsőségesen fenyegetett helyzetben. 53–66.; Kovács Béla Lóránt: Az időbeliség tapasztalásának módosulásai Kertész Imre Sorstalanság című regényében. 67–75.; Proksza Ágnes: Döntés és ítélet. Kertész Imre: Sorstalanság. 77–102.; Schein Gábor: Összekötni az összeköthetetlent. 103–118.; Vári György: Cselekményesítés, történelmi tapasztalat és a fenséges művészete. 119–136. Vaderna Gábor: A lehetséges egyetlen regény. Kertész Imre: A kudarc. 137–149.; Teslár Ákos: Élni és (újra)írni. Morál és poétika A kudarcban. 151–166.; Molnár Sára: A fogolylét poétikája. Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom. 167–198.; Margócsy István: „Minden nincs meg”. A megfogalmazás kalandja. 199–210.; Radnóti Sándor: Utószó – a Nobel-díj után. 211–217.
ISMERTETÉS:: – –: [Hír] = Magyar Hírlap, 2002. dec. 20., 296. sz. 21. ― Kálmán C. György = Élet és Irodalom, 2002. dec. 13., 50. sz. 29. ― Bányai János = Hung. Közl., 2002. 2. sz. [2003] 147–152. ― Ferencz Győző = Népszabadság, 2003. jan. 11., 9. sz. 29. ― Fűzfa Balázs = Új Könyvpiac, 2003. márc., 2. sz. 12–13. ― Bazsányi Sándor = Holmi, 2003. szept., 9. sz. 1212–1215. ― Ambrus Gábor = Irodalomtörténet, 2003. 3. sz. [ősz] 501–511. ― Szilágyi Zsófia = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 571–574. ― Szirák Péter = ItK, 2006. 5. sz. 578–582.

335.
Hungarológiai Közlemények. 2002. Újvidék, 2. sz.
TARTALOM:: Utasi Csaba: „A diadalok könyvének fekete lapja vagyok.” A tanúskodás igénye Kertész Imre műveiben. 7–14.; Faragó Kornélia: Az idegenség alakzatai. Sorstalanság. 15–22.; Erdődy Edit: A jövendő emlékezet kamerája. A Sorstalanság mint forgatókönyv. 23–27.; Szirák Péter: „Ha egyszer megtudhatnám, ki és mi vagyok…” Kertész Imre: Gályanapló. 28–42.; Harkai Vass Éva: A fikció változatai és a determinált identitás Kertész Imre elbeszélő prózájában. 43–51.; Pomogáts Béla: Az írói identitás és a történelem katasztrófája. 52–58.; Angyalosi Gergely: A képtelen individuum regénye. Kertész Imre Gályanaplója. 59–66.; Bence Erika: A beszéd individuális tere. Kertész Imre: Gályanapló. 67–71.; Csányi Erzsébet: Negatív utópia Ivo Andrić és Kertész Imre kisregényeiben. 72–77.; Hózsa Éva: Felöltött, száműzhető és fölösleges inkognitók. 78–85.; Utasi Csilla: Az én-tudat Kertész Imre regényírásában és esszéi. 86–93.; Kappanyos András: Ami lefordítható, és ami nem. 94–100.; Gerold László: Iszapbirkózás. Téma és műfaj Kertész Imre prózaírásában. 101–109.; Rákai Orsolya: „… Mintha tengeren jönne”. Részvét, részvétel és kívülmaradás alakzatai a Kaddisban. 110–120.; Bányai János: A kudarc, avagy a túlélés narratív formái. A nyomkereső és A kudarc. 121–129.; Vickó Árpád: „A demokrácia kultúra”. [Int.] 131–146.; Bányai János: Az értelmezés szükségessége. Tanulmányok Kertész Imréről. 147–152.
ISMERTETÉS:: – –: [Hír] = Népszava, 2002. okt. 17., 243. sz. 13.

2003

336.
Az ember mélye. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 167 l.
TARTALOM:: Kertész Imre: A Gályanapló indítása a Múlt és Jövőben. [Bev. + A muzulmán.] 9–10. Kertész Imre: Canettit fordítani. 11–15.; Radics Viktória: Az ember mélye. (Kertész Imre: Sorstalanság.) 17–28.; Koppány Márton: Halálfúgák. (Kertész Imre regényeiről.) 29–37.; Németh Gábor: Életfúga. (Kertész Imre: Gályanapló.) 39–44.; Heller Ágnes: A holokaszt mint kultúra. (Kertész Imre könyvéről.) 45–55.; Vajda Mihály: „Nem betegség, inkább egészség”. 57–69.; Selyem Zsuzsa: Egyetlen időm és a minyonok. (Kertész Imre regényeiről.) 71–101.; Aharon Appelfeld: Káin és Ábel narratívája. (Kertész Imre Nobel-díjáról.) Kőbányai János interjúja. 103–116.; Dalos György: Széljegyzetek egy Nobel-díj körül. 117–122.; Fehéri György: Miért szeretik Kertész Imrét Németországban? 123–137.; Fejtő Ferenc: Kicsoda Kertész Imre? (Irodalmi Nobel-díj, 2002.) (Ford.: Zsámboki Mária.) 139–142.; Heller Ágnes: A Sorstalanságról – húsz év után. 143–166.; Kertész Imre a Múlt és Jövőben. 167.

337. Kőbányai János:
Jób díja. Háttér és recepció. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 163 l.

338.
Kertésznapló. Bp. 2003. Múlt és Jövő, 175 l.

339. Szirák Péter:
Kertész Imre. Pozsony 2003. Kalligram, 217 l. /Tegnap és Ma/
ISMERTETÉS:: – –: = Magyar Hírlap, 2003. márc. 1., 51. sz. 30. ― Balassa Péter = Élet és Irodalom, 2003. márc. 21., 12. sz. 22. ― Takács Ferenc = Népszabadság, 2003. márc. 29., 74. sz. Könyvszemle c. mell., 33. ― Perecz László = Népszabadság, 2003. ápr. 19., 92. sz. 31. ― Szilágyi Zsófia = Bárka, 2003. júl.- aug. 4. sz. 131–135. ― Gerold László = Vigilia, 2003. szept., 9. sz. 716–717. ― Kálmán C. György = Élet és Irodalom, 2003. szept. 19., 38. sz. 23. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2003. nov., 11. sz. 9–11. ― Ambrus Gábor = Irodalomtörténet, 2003. 3. sz. [ősz] 501–511. ― Selyem Zsuzsa = Korunk, 2004. febr., 2. sz. 116–121. ― Bárány Tibor = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 563–570. Simon Attila = Debreceni Disputa, 2003. jan., 1. sz. 48–49.

340. Vári György:
Kertész Imre. Buchenwald fölött az ég. Bp. 2003. Kijárat, 283 l. /Kritikai zsebkönyvtár/
ISMERTETÉS:: Gács Anna = Élet és Irodalom, 2003. jún. 13., 24. sz. 23. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2003. nov., 11. sz. 9–11. ― Mikola Gyöngyi = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 543–547. ― Takáts József = Jelenkor, 2004. máj., 5. sz. 548–554. ― Bárány Tibor = Irodalomtörténet, 2004. 2. sz. [nyár] 303–307. ― Selyem Zsuzsa = Alföld, 2005. febr., 2. sz. 99.

2005

341. Molnár Sára:
Ugyanegy téma variációi. Irónia és megszólítás Kertész Imre prózájában. Kolozsvár 2005. Koinónia, 307 l.
ISMERTETÉS:: Demény Péter = Élet és Irodalom, 2005. dec. 16., 50. sz. 23.

Imre Kertész and Holocaust Literature. Indiana 2005. Purdue University Press, 335 l.

2006

342. Kamarás István:
A Sorstalanság sorsa. Szombathely 2006. Savaria University Press, 68 l. /Bár könyvek/

343. Újvári Katalin:
Kézfogás az irodalomban. Kertész Imre Jegyzőkönyv és Esterházy Péter Élet és irodalom című művének szövegtani-stilisztikai összehasonlítása. [K. n.] Kiskunhalas 2006. 47 l. /Fej-jel 6./

2007

344. Földényi F. László:
„Az irodalom gyanúba keveredett”. Kertész Imre-szótár. Bp. 2007. Magvető, 335 l.
ISMERTETÉS:: Gács Anna = Élet és Irodalom, 2007. júl. 6., 27. sz. 27. ― Selyem Zsuzsa = Élet és Irodalom, 2007. júl. 6., 27. sz. 27. ― Salamon János = Magyar Narancs, 2007. aug. 23., 34. sz. 24–25. ― Perecz László = Népszabadság, 2007. szept. 1., 204. sz. Hétvége c. mell., 11. ― Szabó Edina = Műút, 2007. 2. sz. 67–68. ― Nagy Sz. Péter = Kritika, 2007. nov., 11. sz. 32–33. ― Krupp József = Múlt és Jövő, 2009. 1. sz. [tavasz] 20–22.

2008

345. Erdődy Edit:
Kertész Imre. Bp. 2008. Balassi, 168 l. /Kortársaink/
ISMERTETÉS:: Rónay László = Vigilia, 2009. szept., 9. sz. 716–718. ― Radvánszky Anikó = Élet és Irodalom, 2009. nov. 6., 45. sz. 26.

2009

346. Heller Ágnes:
Kertész Imre. Négy töredék. Bp. 2009. Múlt és Jövő, 101 l.
TARTALOM:: Négy szál szegfű Kertész Imre nyolcvanadik évfordulójára. [Előszó] 7–13.; A holokauszt mint kultúra. 15–28.; A Sorstalanságról – húsz év után. 29–59.; Költészet és valóság – K. mollban. 61–86.; Stockholm perspektíváján túl. 87–100.
ISMERTETÉS:: Krupp József = Élet és Irodalom, 2010. ápr. 16., 15. sz. 19. ― Láng Zsolt = Élet és Irodalom, 2010. ápr. 23., 16. sz. 19.

347. Hafner Zoltán:
Kertész Imre Bibliográfia. [1975–2009] . Bp. 2009. PIM, 226 l.
ISMERTETÉS:: Székelyné Török Tünde = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. dec., 12. sz. 56–60.

2014

348. Dr. Czeizel Endre – Bárdossy Péter:
Kertész Imre és a sors. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak?. Bp. 2014. Galenus, 143 l.

2015

349. Salánki Ágnes:
Nobel-díjasok műveinek „újraalkotása”. Kertész Imre és Herta Müller művei fordításainak egybevetése. Bp. 2015. Eötvös József Könyvkiadó, 140 l.

2016

350. Kőbányai János:
Kertésznapló. – Saul fia-napló. Bp. 2016. Múlt és Jövő, 134 + 73 l.

2. Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

1975

351. Szász Imre:
Könyvespolcom. [Cikk] = Magyar Hírlap, 1975. máj 17. 135. sz. Hétvége c. mell., IV.

352. [Falus Róbert] F. R.:
Könyvszemle. [Ism.] = Népszabadság, 1975. jún 27. 149. sz. 7.

353. Sinka Erzsébet:
Rém-szürke napok. [Ism.] = Élet és Irodalom, 1975. júl 12. 28. sz. 10.

354. Ács Margit:
Sorstalanság. Kertész Imre regénye. [Ism.] = Magyar Nemzet, 1975. júl 27. 175. sz. 13. ― Ua. 524.

355. Lenkei Júlia:
Kertész Imre: Sorstalanság. [Krit.] = Kritika, 1975. aug. 8. sz. 30.

356. Reményi József Tamás:
Egyes szám első személyben. [Ism.] = Napjaink, 1975. aug. 8. sz. 9.

357. Czére Béla:
Mítosz és valóság. Csontos Sándor: Mese a tűztolvajról. – K. I.: Sorstalanság. [Ism.] = Népszava, 1975. aug 23. 197. sz. 6.

358. Csontos Sándor:
Első kötetesekről és elődeikről. [Ism.] = Könyvvilág, 1975. nov. 11. sz. 16.

1977

359. [Benedek Miklós] (bm):
A nyomkereső. [Ism.] = Északmagyarország, 1977. máj 28. 124. sz. 4.

360. Széky János:
Találkozások a terrorral. [Krit.] = Élet és Irodalom, 1977. jún 4. 23. sz. 10.

361. Szász Imre:
A nyomkereső. [Ism.] = Új Tükör, 1977. jún 5. 23. sz. 2.

362. [Falus Róbert] F. R.:
Könyvszemle. K. I.: A nyomkereső. [Ism.] = Népszabadság, 1977. jún 7. 132. sz. 7.

363. Czére Béla:
A fasizmus és a társadalmi tudat. [Krit.] = Könyvvilág, 1977. aug. 8. sz. 15.

1978

364. Varga Zoltán:
Kertész Imre két kisregényéről. [Krit.] = Híd, 1978. máj. 5. sz. 665–669.

365. Szász Imre:
Könyvespolcom. [Cikk] = Sz. I.: Háló nélkül, Bp. 1978. 51–55. ― Ua. 351.

1983

366. [Albert Gábor] (a):
Napló. [Ism.] = Magyar Nemzet, 1983. febr 27. 49. sz. 6.

367. Spiró György:
Non habent sua fata. A Sorstalanság – újraolvasva. [Esszé] = Élet és Irodalom, 1983. júl 29. 30. sz. 5.

368. – –:
Írói jutalmak. [Hír+Fotó] = Új Tükör, 1983. dec 11. 50. sz. 43.

1985

369. Marton Gábor:
A sorstalanság folyamatossága. [Krit.] = Népszabadság, 1985. okt 21. 247. sz. 7.

370. Tímár György:
Egy vita, a két hiányzó név. [Cikk] = Magyar Hírlap, 1985. nov 11. 264. sz. 4.

371. Spiró György:
Non habent sua fata. A Sorstalanság – újraolvasva. [Esszé] = S. Gy: Magániktató, Bp. 1985. 381–391.

1986

372. Várkonyi Benedek:
Sorstalanság. Kertész Imre regénye. [Krit.] = Magyar Nemzet, 1986. máj 5. 104. sz. 7.

1987

373. Gondos Ernő:
Ki fordította?. [Glossza] = Élet és Irodalom, 1987. febr 13. 7. sz. 9.

1988

374. Radics Viktória:
Az ember mélye. Kertész Imre: Sorstalanság. [Tan.] = Életünk, 1988. jan. 1. sz. 80–85.

1989

375. Tímár György:
A kudarc – nem kudarc. [Krit.] = Magyar Hírlap, 1989. jan 2. 1. sz. 4.

376. Rónay László:
Szellemidézés. [Krit.] = Magyar Hírlap, 1989. jan 20. 17. sz. 9.

377. Marno János:
Sziszifusz, az öreg – Köves és Berg. [Tan.] = Kortárs, 1989. márc. 3. sz. 155–161.

378. – –:
Díjak, kitüntetések. [Hír] = Élet és Irodalom, 1989. ápr 7. 14. sz. 8.

379. Nagy Sz. Péter:
„...és mink vagyunk?”. [Krit.] = Új Írás, 1989. máj. 5. sz. 127–128.

380. Koppány Márton:
Az olvasó. Kertész Imrének. [Vers] = Múlt és Jövő, 1989. 2. sz. [nyár] 57.

előző 1 2 345 6...17 18 19 következő