Művek

„Több sorozatot indított útnak a Századvég Kiadó, közülük különösen kellemes meglepetést a »Literatura« fejlécű okoz, […] Pilinszky János összegyűjtött verseinek bővített kiadása.

[…] A korábbi, 1987-es Pilinszky összes példányai teljesen elfogytak, s napjainkra csaknem hozzáférhetetlenné vált az újabb olvasónemzedék számára e káprázatos, nagyszerű költészet. Égetően szükség van az effajta »összes«-ek ismételt kiadására, hogy klasszikusaink (s Pilinszkyt is bátran sorolhatjuk közéjük) folyamatosan jelen legyenek. Külön öröm, hogy a kötetet szerkesztő, a költő munkáinak értő gondozója, Jelenits István a korábbi kiadáshoz képest tizennégy verssel növelte a gyűjteményt (a szűkszavú utószóban tizenötöt mond ugyan, de többszöri utánszámolás után sem jött ki más eredmény), és ezek között négy is akad (Augusztus, Király és királynő, Mind a ketten, Kenyér), amely – hadd legyünk ennyire elfogultak – először épp a Magyar Hírlapban jelent meg, 1973-ban és ’74-ben.” (V. Bálint Éva; Magyar Hírlap, 1992. június 6.)

„A magyar líra történetében nincs még egy első kötet, amely költői biztonság, tisztaság dolgában fogható volna a Trapéz és korláthoz. S ez nem pusztán a versek kis számának következménye. A legtöbb költő több köteten át keresi saját hangját, némelyiknek fél élete rámegy, amíg rátalál. Pilinszky János nemcsak szuverén biztonsággal szólalt meg ebben az első kötetében, hanem mindjárt olyan költői hangon, amely az olvasót arra készteti, hogy módosítsa a költészetről alkotott korábbi elképzeléseit.” (Részlet Jelenits István utószavából)

„A Századvég Könyvkiadó megkezdte Pilinszky teljes életművének a kiadását. Először a verseit jelentették meg, ez a mostani kötet pedig (Hafner Zoltán szerkesztésében) a szépprózáját tartalmazza. Két filmforgatókönyv, négy színmű, egy regény, egy mese és néhány novella van ebben a 252 oldalas kiadványban.

A kijelentés helyett persze talán helyesebb lenne kérdeznem, így: színművek?, regény?, novellák? Pilinszky írásainak műfaját a leginkább talán még az »előszövegek« szó jelzi, hisz a filmötletekből soha nem lett film, a novellákból hiányzik a novellaszerűség, a Pilinszky-színművek pedig gyakorlatilag előadhatatlanok. Próbálja valaki kiosztani a Síremlék című egyfelvonásos szerepeit. Félig meztelen nő. Egy bozontos medve. Kockás ruhájú férfi. Láthatatlan férfi. Aggastyánok, katonák. Pilinszky kisprózái proto- és metaszövegek, amiként a Beszélgetések Sheryl Suttonnal sem regény, hanem szabad gondolkodás a regény geneziséről, posztmodern művészetfilozófia. Pilinszky írásba foglalt tépelődései Az ember tragédiájához hasonlítanak: egyik sem olvasásra készült, hanem kommentálásra, mint a Biblia igéi.” (Vajda Barnabás; Irodalmi Szemle, 1993. szeptember)

„Pilinszky publicisztikai írásaiból két alkalommal jelent meg válogatás, Szög és olaj (Vigilia Könyvek, Bp. 1982.), illetve A mélypont ünnepélye I. (Szépirodalmi, Bp. 1984.) címmel, mindkét kötet szerkesztője Jelenits István volt.

A jelen kiadás első ízben tartalmazza Pilinszky valamennyi folyóiratban fellelt írását; több mint száz cikk most jelenik meg először kötetben.

A már publikált kéziratos anyagok közül csak azok kaptak e kiadásban helyet, amelyek befejezettnek tekinthetők: ha megírásuk idején nem jelentek is meg nyomtatásban, de elhangoztak nyilvánosság előtt. Kimaradt épp ezért három olyan töredékes írás (Nap mint nap, 1963; Naplójegyzet, 1967; Szinopszis, 1974), amely egyébként szerepel A mélypont ünnepélye első kötetében.” (Részlet Hafner Zoltán utószavából)